Sok melléktermék sok mindenre használható

A takarmányipar rengeteg mellékterméket felhasznál, például húsliszt, vérliszt, csontliszt, toll-liszt, extrahált tepertőliszt, halliszt. Ezeket a magas fehérjetartalmú liszteket állati takarmányok, például baromfi-, vagy sertéstakarmányok kiegészítésére használják. Fontos megjegyezni, hogy az újrahasznosítás szigorú szabályokhoz és korlátozásokhoz kötött bizonyos betegségek, például a szivacsos agyvelőgyulladás terjedésének a megelőzése miatt is. Létezik takarmányzsír is, mely energiaforrásként hasznosítható állati takarmányokban. A tejpor, savó, író olyan tejipari melléktermékek, melyek szintén felhasználhatók takarmányozásra, különösen a fiatal állatok (pl. borjak, malacok) számára ideálisak ezek.

Bioüzemanyagok és energia előállítására is alkalmasak e melléktermékek

Egyes melléktermékek anaerob (levegőtől elzárt) lebontásával biogáz állítható elő, amely energiatermelésre használható. A biogáz előállítás leggyakoribb alapanyagai az állati trágyák (szarvasmarha, sertés, baromfi) és a hígtrágyák. Vágóhídi melléktermékek közé tartoznak a vágás során keletkező nem emberi fogyasztásra szánt részek, például vér, csontok (feldolgozva), zsírok, belsőségek, gyomortartalom stb. Ezeknek magas a metántermelő potenciáljuk. De tejipari termékek is lehetnek a biogáz készítés alapanyagai, például lejárt szavatosságú, vagy valamilyen okból már forgalomba nem hozható tej- és tejtermékek.

Élelmiszeripari hulladékok is alkalmasak erre állati eredetű tartalommal: ide tartozhatnak a vendéglátásból, élelmiszer-feldolgozásból származó, állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladékok (pl. maradék hús, tejtermék). Bár komplexebb kezelést igényel, bizonyos kategóriájú elhullott állati tetemek is hasznosíthatók biogázüzemekben, szigorú higiéniai előírások betartásával.

Az állati melléktermékek biogázzá alakítása több szempontból előnyös, hiszen ez egy megújuló energiaforrás. A biogáz metán tartalma (általában 45-75 %) éghető, így villamosenergia-, hőtermelésre, vagy földgázhálózatba táplálható biometán előállítására használható. Ez csökkenti a fosszilis energiahordozóktól való függőséget. A folyamatnak környezetvédelmi szerepe is van. A trágyák tárolása során jelentős mennyiségű metán (erős üvegházhatású gáz) kerül a légkörbe. A biogáztermelés során ezt a metánt befogják és hasznosítják.

A szaghatás csökkentése is cél lehet az ilyen hasznosításánál. A zárt rendszerű fermentáció során jelentősen csökken a kellemetlen szaghatás a trágyatárolóknál. Továbbá a megfelelően kezelt trágya kevésbé szennyezi a talajvizet és a felszíni vizeket.

Az állati melléktermékek (amik egyébként hulladéknak számítanának) értékes nyersanyaggá válnak, hozzájárulva a körforgásos gazdaság elvéhez. A levegőtől elzárt anaerob átalakítási folyamat során a kórokozók nagy része elpusztul, így a biotrágya biztonságosabban használható a mezőgazdaságban. A biogáztermelés után visszamaradó anyag (fermentált iszap, vagy "biotrágya") sokkal jobb minőségű, homogénebb és növények számára könnyebben felvehető tápanyagokat tartalmaz, mint a kezeletlen trágya. A biogáz és fermentált iszap előállítása során az állati melléktermékeket zárt, oxigénmentes tartályokba (fermentorokba) juttatják, ahol speciális baktériumok (metanogén baktériumok) anaerob (oxigén nélküli) körülmények között lebontják a szerves anyagot. Ennek a folyamatnak a végterméke a biogáz, ami főként metánból és szén-dioxidból áll, valamint a már említett, értékes biotrágya marad utána.

Ha zselatin van a lekvárban, vagy a tortazselében, az állati eredetű élelmiszer?

Részben igen, hiszen a zselatin kollagénből, főként csontokból és bőrből nyert több iparágban iparágban felhasználható, például gyógyszeriparban, kozmetikában, és természetesen az élelmiszeriparban (édességek, kocsonyák) alapanyag. A szintén állati eredetű technikai zsírok és olajok különböző ipari célokra (pl. kenőanyagok, szappanok készítésére) is felhasználhatók. A kollagén, keratin és más fehérjék értékes alapanyagok lehetnek a kozmetikai és gyógyszeripar számára. Az alacsonyabb kockázatú melléktermékek, mint például a trágya vagy az el nem fogyasztott élelmiszerhulladék, komposztálással vagy közvetlenül trágyaként hasznosíthatók a mezőgazdaságban.

Fontos megjegyezni, hogy az állati melléktermékek felhasználását szigorú jogszabályok és előírások szabályozzák a közegészségügyi és állategészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében.