Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2010 és 2020 között az hús- és tejtermék-alternatívák kiskereskedelmi értékesítése majdnem 10%-kal növekedett, olvasható az ING oldalán. Ez az eredmény jórészt annak köszönhető, hogy új termékek jelentek meg a piacon és a köztudatban, mint például a növényalapú hamburgerek, italok és jégkrémek, valamint annak, hogy egyre hangsúlyosabbak az egészség, az állatjólét és a fenntarthatóság kérdései a fogyasztói döntésekben is. A nagy növekedés ellenére a növényalapú élelmiszer-alternatívák még mindig csak egy kis részét képezik az élelmiszerszektornak. A hústermékek alternatívái mindössze a piac 0,7%-át jelentik, a tejtermékek helyettesítői pedig csak a 2,5%-át.
Emellett van egy regionális különbség is Európán belül a növényalapú élelmiszer-helyettesítők használatát illetően, különösen a termékpaletta és az árak tekintetében. Az Egyesült Királyság piaca a legfejlettebb, itt az alternatív tejtermékek és húsok kiskereskedelmi értékesítése majdnem eléri az 1 milliárd eurót is. Ezt követi a francia és a német piac. Ezzel szemben az egy főre eső fogyasztás Skandináviában és a Benelux-államokban a legmagasabb.
Jelenleg a növényalapú élelmiszer-helyettesítőknek három komoly hátránnyal rendelkeznek a természetes hússal és tejtermékekkel szemben. Először is, ezek meglehetősen drágák, emellett pedig az ízük, a kinézetük és az összetételük (vagyis a felhasználói élmény) is elmarad a hagyományos élelmiszerekétől, valamint a hozzáférhetőségük is limitált. Ha a gyártók a fogyasztók szélesebb közönséget akarnak megnyerni a növényalapú alternatíváiknak, akkor csökkenteniük kell az eredeti termék és a helyettesítő közötti árkülönbséget, javítaniuk kell a felhasználói élményen és a hozzáférhetőségen.
Az Egyesült Királyságban ezek az árak már alacsonyabbak, hiszen a növényalapú élelmiszerek piaca fejlettebb, és a kiskereskedelmi környezet is erősen kompetitív. Ezzel szemben Olaszországban például még mindig azokat a fogyasztókat célozzák a növényalapú élelmiszer-helyettesítőkkel, akik hajlandóak többet fizetni ezekért a prémium termékekért.
Az élelmiszeriparban és az ellátási láncban zajló beruházások és innovációk azt mutatják, hogy a következő öt évben komoly változások lesznek mindhárom, a fentebb említett korlátozó tényező tekintetében. Az ING elemzői arra számítanak, hogy a hús- és tejipari alternatívák piaca képes lesz fenntartani a 10%-os éves növekedési rátáját 2025-ig. Ez azt jelentené, hogy a növényalapú húshelyettesítők kiskereskedelmi értékesítése 2,5 milliárd euróra nőhet, a tejtermékek alternatíváinak értékesítése pedig elérheti az 5 milliárd eurót is 2025-re. Vagyis - a szakértők számítása szerint - a hústermékek alternatívái a teljes piac 1,3%-át jelentenék, a tejtermékek helyettesítői pedig a piac 4,1%-át tudhatnák magukénak.
A növényalapú helyettesítő élelmiszerek folyamatos növekedése a teljes élelmiszer-értékláncra hatást gyakorol, ám némely területeken nagyobb változásra van szükség, mint máshol. Míg az olyan start-up vállalkozások, mint a Beyond Meat és az Oatly, valamint a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket értékesítő gyártók, mint a Danone, a Nestlé és az Unilever építettek a növényalapú termékekre, és elkezdtek belépni a hús- és tejpiacra, a legtöbb hagyományos hús- és tejipari vállalat várakozó állásponton maradt. Ezen már többen változtattak, és számos hús- és tejipari vállalat elkezdett kísérletezni a növényalapú alternatívákkal a meglevő termékpalettájuk mellett.
A technológiát és az alapanyagokat illető folyamatos beruházások kifinomultabb termékeket eredményezhetnek, és a gyengébb minőségű termékeknek komoly nehézségeket fog okozni az, hogy az üzletek polcain maradjanak. Az élelmiszeripar beszállítói számára a növényalapú alternatívák trendje egyszerre jelenthet lehetőséget és fenyegetést. Számos hozzávaló- és gépgyártó képes kiszolgálni az állati és növényi termelőket, míg a gazdálkodók jobban függenek az állati vagy a növényi értéklánctól.
A növényalapú élelmiszer-helyettesítők nagy figyelmet követelnek maguknak, de a számok azt mutatják, hogy még messze nem ért véget a hús- és tejalapú táplálkozás korszaka Európában. A hús- és tejtermékek számos jellegzetességét nagyon nehéz utánozni, és a két ágazat puszta mérete a növényalapú helyettesítőkhöz képest is akkora, hogy nem magától értetődő, hogy az alternatívák valaha is meg fogják előzni a hús- és tejtermékeket a kiskereskedelmi értékesítésben. Még ha az élelmiszer-helyettesítők a mostani tempójukban növekednek, értékesítés szempontjából csak a 2050-es évek második felére érhetik csak utol a hagyományos élelmiszereket. Ha valami ilyen kis bázisról indul, az azt jelenti, hogy évtizedeknek kell eltelnie, mire a helyettesítő túlszárnyalhatja az eredeti termékeket, jelentették ki az elemzők.
