Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Szorult helyzetben vannak a magyar baromfitartók. A koronavírus-járvány már több mint egy éve sújtja Magyarországot és a világ többi részét, a madárinfluenza meglehetős rendszerességgel bukkan fel a baromfitelepeken, ráadásul lassan fél éve folyamatosan emelkednek a takarmányárak. A takarmányárak növekedése már idén januárban, a Takarékbank sajtótájékoztatóján szóba került, ahol a szakértők arról beszéltek, hogy a baromfiágazatban a piaci szereplők szereplői kettős árnyomástól tartanak 2021-ben. A pandémia miatti lezárások, illetve az állatbetegségek miatti túlkínálatos piacon kénytelenek helyt állni, ráadásul a takarmányok árába 2021 első negyedévében épülhetnek be az előző év végi magas terményárak. Ezen hatások eredményeként kerülhetnek kettős árnyomás alá az állattenyésztők: az elsődleges input (takarmány) áremelkedését a feldolgozói oldalról érkező nyomás miatt nem tudják a vágóállat árában érvényesíteni.
Bizakodnak a gazdák Magyarországon: erre készülhetnek 2021-ben
Márciusban Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke még arról beszélt, hogy a baromfi ágazatban a még meglévő készletek fékezhetik az áremelések ütemét, amit a vendéglátóipar lassú éledezése, a kereslet növekedése indokolna. A szakember azonban hozzátette, hogy az árakat nagyban befolyásolja a takarmányárak alakulása, hiszen az önköltség nagyjából kétharmada a táp. A takarmányárak mintegy 30%-ra becsülhető emelkedése a baromfitermelőknél az élőállat előállításának költségeit azonnal 20%-kal emeli. Ha ezt nem tudják tovább hárítani a termelők, akkor sokan tönkremehetnek. A túlélésre azoknak a gazdaságoknak van nagyobb esélye, akik a nagyok mellett integrációkban tevékenykednek. Ugyancsak szemmel kell tartani a madárinfluenza térképet - tette hozzá Csorbai Attila. A legnagyobb veszély a legjelentősebb termelő országokat sújtja, különösen Franciaországot, Németországot és Lengyelországot. Igaz, a nagy számú vágás miatt a magyar termelőknek most javulhatnak az exportlehetőségeik. S ez is arra utal, hogy az olcsó baromfihús is a múlté egyelőre.
A Baromfi Termék Tanács elnöke később arról beszélt, hogy a takarmányárak növekedése egy 20-25%-os költségnövekedést eredményezett az élőállat és állati termékek piacán. Ezt előbb-utóbb át kell terhelni a kiskereskedelemre, amely valószínűleg majd a fogyasztói árakban is változást fog okozni. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, fel kell rá készíteni a kereskedelmi láncokat és a fogyasztókat is. A tavalyi évben a baromfiágazatot több minden is megtépázta, többek között a takarmányárak globális emelkedése, a madárinfluenza és a pandémia is. A sok probléma ellenére azonban a csirkeállomány növekedett - ez részben a hazai fogyasztás emelkedésének köszönhető, hiszen a tojás mellett a csirke a családok mindennapi fogyasztásába épült.
A helyzetet némileg árnyalja az a grafikon, amelyet a napokban tett közzé az MTI. Ez ugyanis azt mutatja, hogy 2020-ban hihetetlen mértékben lecsökkent a magyar baromfiállomány. 2020 decemberében Magyarország baromfiállománya 35,379 millió darabot tett ki, ami nemcsak a 2019-es 39,208 milliós állományhoz képest órási visszaesés, de jócskán a 2000-es 37,016 milliós érték alatt van.
A fenti számoknak némileg ellentmondani látszik a magyarok baromfihús-fogyasztását mutató grafikon. Eszerint az elmúlt években folyamatosan nőtt az egy főre jutó évi baromfihús-fogyasztás hazánkban, 2019-ben már az uniós szinten is kimagasló 35,7 kilogramm felett járt, meghaladva az uniós átlagot (Az Európai Unióban az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás 2016 és 2019 között 23,3 kilogramm volt, a becslések szerint 2021-re elérheti a 23,9 kilogrammot is.)
Az áprilisi Portfolio Agrár KlubonKulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója részletes számokkal szolgált a takarmányárak emelkedését, és annak az állattartásra gyakorolt hatását illetően. A szakember szerint a jelenlegi takarmányár-növekedés ténylegesen drasztikus, 15-20%-os önköltség-emelkedést jelent. Abban azonban Kulik Zoltán is egyetértett, hogy az igazi kérdés az, hogy ez rajta marad-e a termelőn, vagy át tudja-e hárítani a feldolgozóra és a fogyasztóra? A szakember azért annyi jó hírrel tudott szolgálni, hogy 2021 negyedik negyedévére csökkenni fognak a takarmányárak, de erősen sejthető, hogy az új árak is meg fogják haladni a 2020 első negyedévében mért szinteket. Az Agrár Klubon a szakemberek egyetértettek abban, hogy amarosan a fogyasztók is szembesülni fognak a takarmányárak emelkedésével, mivel most készülnek azok a hús- és tejtermékek, amelyeket már a drágább takarmány felhasználásával állítottak elő. Wagenhoffer Zsombor, Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a felvásárlási ár mindig lassan követi az előállítási árban bekövetkező drámai változásokat, míg visszafelé gyorsabb ez a folyamat. A kettő közötti árkülönbséget pedig vagy a feldolgozóknak, vagy a termelőknek, vagy mindkettőnek kell lenyelnie. Ez sajnos nem változott az elmúlt 10-20 év során, pedig nagyon jó lenne, ha megváltozna.
Vallottak a szakértők: elkerülhetetlen az élelmiszerek drágulása Magyarországon
Molnár György, a Baromfi Termék Tanács titkára áprilisban jelezte, hogy eddig is sokba került a hús, most azonban további 25%-kal növekedhet az ára. A szakember hozzátette, hogy ha a takarmányárak emelkedése folytatódik, de közben a felvásárlási árak nem növekednek, akkor a termelőnek már nem lesz érdemes tovább ezzel foglalkoznia.
A magyar baromfiágazat problémáiról beszélt Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója is. A szakember az Agrárszektornak elmondta, hogy a takarmányárak növekedése rendkívül nehéz helyzetbe sodorta hazai baromfiágazatot, a drágulás mostanra ugyanis olyan súlyos problémákat szült a szektorban, hogy a piaci szereplőknek muszáj a teljes termékpályán végig vinniük az áremelkedést és a kereskedelemben érvényesíteni azt. Volosinovszki János szerint a teljes termékpályán végighaladó áremelés megkerülhetetlen, mert ha ez megreked nálunk, a feldolgozóknál, akkor nagyon nehéz helyzetbe fogunk kerülni. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a hatékonyság meghatározó tényező ebben az iparágban, a baromfiágazatban egyszerűen nem lehet kicsiben csinálni a termeltetést és a feldolgozást.
Durva áremelés jöhet a hazai boltokban: nincs választása a baromfiiparnak, lépnie kell
Láthatjuk tehát, hogy a baromfiágazat gondjai szerteágazóak, de abban minden szakértő, minden ágazati szereplő egyetért, hogy a termelők gondjaira az jelenthet tartós megoldást, ha a megnövekedett előállítási költségeket a terméklánc többi szereplője vállalná magára, ide értve a fogyasztókat is. Ellenkező esetben nem egy termelőnek kerülhet olyan helyzetbe, hogy végleg le kell húznia a rolót. Azt azonban mindenki belátja, hogy a magyar fogyasztók rendkívül árérzékenyek, így az ő oldalukon jelentkező áremelkedéseket csak nagyon óvatosan, sok egyeztetés után lehet realizálni.
