"2008-ban indultunk széteső műanyagtermékek előállításával. 2009-ben gyártottunk először kukoricakeményítőből készülő szatyrokat. Az áruk akkor pont annyi volt, mint most, amit a piac még nem fogadott el. 2017-ben indítottuk újra a gyártását, amikor úgy éreztük, mostanra megérett rá a hazai közönség" - mondja - Rózsa Ferenc,a  Poly-Pack Kiskunhalas Kft. tulajdonosa és ügyvezetője.  A tavaly 335 milliós forgalmat bonyolító cég csak belföldre értékesít biológiai úton lebomló (PLA) zacskókat és táskákat, valamint környezetbarát papírzacskókat és szövetszatyrokat.

A közelmúltig az emberiség nem volt tisztában azzal, hogy a mikroműanyagok veszélyes környezetszennyezőkké válhatnak, ezért ezeket is környezetbarátnak minősítették a hatóságok. Más kérdés, hogy a leváltásuk nagyon nehéz lesz, hiszen a hajszálvékony, 8 mikronos anyagvastagságú és a pár forintos termékek ideiglenes tárolására alkalmas zacskókat csak drágább megoldásokkal lehet pótolni. A papírzacskó működik nem túl súlyos termékek esetén, de paradicsomból már egy kilót sem bír el.

A Poly-Pack cégvezetője elmondja, hogy a keményítőből készült (PLA) szatyrok ugyan vastagabbak, mint a hagyományos nejlontáskák, de a teherbírásuk azoknak csak a 80 százaléka. Kereskedelmi áruk azonban négyszer, hatszor is magasabb lehet - a mérettel fordítottan arányosan csökken a különbség a kétféle terméktípus között. Ennek magyarázata, hogy az alapanyag külföldről (főként a német BASF-től) érkezik, és bár a hagyományos, polietilén zacskók is hasonló eljárással készülnek, mégis jóval nehezebb és költségesebb szerves alapanyaggal dolgozni:

Az új alapanyag egész pontosan nem is a keményítő, hanem annak tejsavas erjesztésével és polikondenzációjával előállított új termék, a politejsav (Polylactic acid, PLA). Ez ipari komposztálóban, 60 fokon, 90 nap alatt biológiai úton szinte teljesen lebomlik. Egyféle hőre lágyuló, szerves eredetű műanyagról van szó, amit magas keményítőtartalmú gabonafélékből gyártanak. De miért Németországból hozzuk, hiszen nálunk is több mint 2 millió tonna kukorica végzi etanolgyárban, ahol keményítő is készül? - vetődik fel a  kérdés. Rózsa Ferenc rámutat: a polimerizáció technológiája a vegyipari üzemekben van meg, nem az etanolgyárakban.

A kiskunhalasi cég úgy látja, ma már nemcsak a viszonteladók, hanem a lakosság is nyitott a biológiai úton lebomló zacskóra és szatyrokra. Ahogy nő a kereslet, úgy emelkedik a kínlat is, ami az árakat is elfogadható szintre hozza az egyébként is egyre környezettudatosabb fogyasztók számára. "Egyelőre csak olyan termékeket gyártunk keményítő alapanyagból, amelyek rövid életciklusúak. Erre kiváló példa a szemeteszsák, ami a benne lévő szerves hulladékkal együtt a komposztálóba kerülhet, vagy a nagyobb teherbírású, fél év alatt elhasználádó bevásárlótáska" - magyaráz Rózsa Ferenc. A cég ezekben a szegmensekben teljesen leállt a mikrorészekre széteső, adalékolt műanyagtermékek gyártásáról, és biztosra veszi, hogy a biotrend tartós marad.