Kiss Ernő lapunknak elmondta, hogy Magyarországon most már nem igazán fognak épülni új napelemes erőművek. Amiket lehet látni, azok az egy évtizeddel ezelőtti fejlesztések eredményei. Kitért arra is, hogy az EU-ban jellemzően fél-egy éven belül meg lehet terveztetni egy napelemes erőművet, Magyarországon 2-10 éves távlatban lehet csak engedélyeztetni ezeket. 2021 óta gyakorlatilag nem lehetséges új építésű naperőművet engedélyeztetni arra való hivatkozással, hogy korlátozva van a hálózat kapacitása, befogadóképessége. Két hete született meg az a kormányrendelet, ami a márciusi kapacitástenderen összesen 10 gigawatt naperőműves kapacitásra és szélerőmű kapacitásra nyújtottak be fejlesztési igényt, ezt a kormány egy az egyben elutasította, az évtized végéig nem lehetséges ezekhez csatlakozni. Még néhány erőmű körülbelül 3000 megawatt kapacitással várható, hogy meg fog épülni.
Véget ért egy korszak a magyar mezőgazdaságban: teljesen új világ kezdődik
Hogy ezek miért épülnek mezőgazdasági területekre, annak az az egyszerű oka: a beruházás költségét nagy mértékben növeli az az ingatlan, ahol ezt elhelyezik. Itt általában óriási felületek kellenek, egy megawatt napelemes kapacitáshoz nagyjából két hektár földterületre van szükség. Rengeteg alacsony aranykorona-értékű mezőgazdasági terület van parlagon, ezek jellemzően szántók, legelők vagy barnamezős területek, rekultivációs területek, és jellemzően ezekre épülnek a napelemes erőművek. Ráadásul úgy, hogy a korábbi mezőgazdasági hasznosítás továbbra is megmaradhat, ilyen például az állattenyésztés, a legeltetés, a birkák például nagyszerűen megvannak a napelemes erőművek árnyékában. De van rengeteg olyan növény, ami a félárnyékot kedveli, nem véletlen, hogy ma már Magyarországon sem köteles kivonni a művelés alól az ingatlan tulajdonosa. Léteznek olyan megoldások is, amikor csak a magasban, üvegházszerűen árnyékolókat hoznak létre, alatta pedig normálisan tudnak menni a munkagépek
- részletezte a szakember.
Szigorúak a szabályok
Törvény írja elő, hogy csak az átlagnál rosszabb aranykorona-értékű területen, jellemzően mezőgazdaságilag nem vagy kevésbé használható területeken lehet telepíteni napelemeket. A jó minőségű termőföld olyan drága, hogy az meghiúsítaná a beruházást. Egy homokos legelő ára hektáronként 1-2 millió forint, egy jó minőségű termőföld pedig 10 milliós nagyságrendű. Ez az építés engedélyköteles, méghozzá különleges építménynek számít, éppen ezért a kormányhivatal adja ki az engedélyt erre, sőt a megyei főépítésznek is engedélyeznie kell.
Ezért tart Magyarországon ilyen hosszú ideig egy napelemes erőmű engedélyeztetése. Ez nem jó, Magyarország az utolsó helyen van az EU-ban villamosenergia-termelés szempontjából. Vannak olyan vélekedések, amelyek szerint Magyarország egy fekete lyuk, ahova minden pillanatban befolyik a környező országokból a villamos energia. Olyan országokból, mint mondjuk Ukrajna, ami mostanában nem nevezhető biztonságosnak. Éppen ezért nagyon fontos lenne az önellátás, ez garantálná az energiabiztonságunkat. Ennek ellenére az elmúlt másfél évtizedben egy kivételtől eltekintve nem épültek kereskedelmi célú, szabadpiacra termelő erőművek. Nemcsak nap-, hanem semmilyen erőmű. Nagyon fontos lenne, hogy ne legyen szükségünk a hazai termeléshez képest közel 40 százalék importra. A paksi atomerőmű is gyakorta leáll, nemrégiben egyszerre két blokk is kiesett, de valakinek csak termelnie kell a villamos energiát.
Már nem a túlélésért küzdenek ezek a gazdák: sokan fellélegezhetnek
Nem használjuk ki a megújuló energiaforrásainkat
Magyarországnak óriási a rendelkezésre álló vagyona megújuló energiaforrásokból, de vannak olyan iparági lobbik, amik előtérbe kerülnek, ilyen például a gázlobbi. A gázalapú villamosenergia-termelés Magyarországon még mindig a 2. helyen van, holott ez a világon a legdrágább és a legkevésbé hatékony módja ennek, és a napenergia a 3. helyen van. Ez pedig probléma, méghozzá nem is kicsi. Kiss Ernő kifejtette, hogy a napelemek bölcsője Németország, nálunk 50 százalékkal több napsugárzás jut a földfelszínre, mint ott. Németországban a mai napig fajlagosan sokkal több napelemes rendszer van annak ellenére, hogy lényegesen kevesebb a hasznosítható energia. Ugyanez igaz a szélerőművekre is.
Magyarországon igenis nagyon jók az adottságok, nálunk vannak a legjobban kihasznált szélerőművek az EU-ban, mert azokra a helyekre építették, amelyek a leghatékonyabbak. A kevésbé hatékony helyek pedig már több mint egy évtizede nem kaphatnak engedélyt. 2010-ben adtak ki utoljára engedélyt szélerőműre. A győri, a szegedi árok és a Balaton-felvidéken lehetne nagy mennyiségben telepíteni szélerőműveket. A jogszabályi háttér már kezd adódni ehhez, de még van hova fejlődni. Éppen ezért nagy szélerőmű-építkezések nem lehetségesek. Ami a geotermális vagyont illeti, ebből is nagy vagyonnal rendelkezünk, egy „gödörben” vagyunk, a Kárpát-medence alján, ezért rendkívül közel vagyunk a Föld magmájához. Míg Németországban 2000 méteres mélységben van a megfelelő hőmennyiség, nálunk ez körülbelül ezer méteren található.
Óriásiak lennének a lehetőségek, sokkal olcsóbban tudnánk kihozni, ennek ellenére nem használjuk ki ezeket a kapacitásokat. Azért, mert a kőolaj meg a földgáz sokkal egyszerűbb, és bizonyos körök ezeken nagyon sokat tudnak keresni. A geotermális vagyon hasznosítása nagyobb befektetést igényelne, ami talán más érdekcsoportok szférájába tartozik, akik kevésbé rendelkeznek lobbierővel.
Itt a bejelentés: 1,6 milliárdos pályázat nyílik, sokaknak járhat a pénzből
A mezőgazdaság is tudna profitálni a megújulókból?
A szakember szerint sokat profitálhatna a mezőgazdaság is, erre hozott is példát: napenergiának van egy passzív hasznosítása, amit nagyon sokan használnak, ez pedig az üvegház. De ezt nem csak nap közben kell fűteni, erre nagyszerű lehetőség pl. egy geotermikus kút, egy hőszivattyús rendszer. De vannak olyan mezőgazdasági területek, ahol valamilyen geotermikus kútra vannak rákötve, és a termálvizet termelik ki, majd sajtolják vissza, és az abban lévő hőmennyiséget tudják hasznosítani. Mezőgazdasági területek fölé nagyszerűen lehet alkalmazni naperőműveket, és vannak olyan folyamatok, amelyek villamosenergia-igényesek lehetnek, a napelemes erőművek erre nagyon jók.
Illetve, amellett sem szabad elmenni, hogy a meglévő mezőgazdasági termelés mellé egy napelem nagyságrendekkel nagyobb bevételhez tudja juttatni a föld tulajdonosát, mert egy hektárról évente 3-5 millió forintot lehet kitermelni a mezőgazdasággal, ugyanakkor a napelemek segítségével akár 20-40 millió forintot lehet kitermelni, nem nagy befektetéssel. Nem beszélve a szélerőművekről, amiknek nagyon pici az alapterületük, így folyhat mellettük a mezőgazdasági termelés is.
Hogyan viszonyulnak mindehhez a termelők?
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke, mint mondta, nagyon sok olyan beruházásról tudnak, ahol a terület tulajdonosa hozta létre a beruházást, a bankok ezt nagyon szívesen finanszírozzák. Magyarországon rengeteg ilyen napelemes erőmű épült akár mezőgazdasági terület fölött is. Van, ahol birkatenyésztéssel vagy gyógynövények termesztésével használják, de lehet akár szőlőkultúra fölé is rakni a napelemeket, hiszen ezek nem árnyékolnak teljes mértékben. Azok a növények, amelyek nem igénylik a direkt nagy napsugárzást, jól érzik magukat a félárnyékban. Kiss Ernő végezetül kiemelte, hogy két pályázat is indult, az egyik az állattartók részére, mely esetében 200 milliós pályázati forrást kaphatnak olyan nagyobb állattenyésztő telepek, ahol például csirketenyésztéssel vagy tojáskeltetéssel foglalkoznak. Az élelmiszergyártóknak van egy hasonló lehetőség, és külön érdekesség, hogy akár Budapesten is meg lehet ezeket valósítani.
