A Szegedi Tudományegyetem, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara, a Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja és az újvidéki Vode Vojvodine Vízgazdálkodási Közvállalat 2026. augusztus 31-ig dolgoz ki javaslatokat az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás és a hidrológiai kockázatok mérséklése érdekében - mondta az InfoRádióban Sipos György egyetemi docens, a SZTE természet és környezetföldrajzi tanszékének vezetője. Mint mondta, manapság akár egy éven belül is előfordulhat, hogy totális vízhiány (aszály) alakuljon ki, amit előtte és utána is egy-egy vízbős időszak kísérjen.

Ezek a termelők már az ítéletidőnek is örülnek: mégis, mi folyik ott?

Mivel a szicíliai citrom- és olívatermelők már két éve vártak az esőre, már az ítéletidőnek is örülnek.

A szakember szerint a vizet ki kell vezetni valahová, de a folyószabályozás óta nem nagyon van hová. A szabályozások következtében ugyanis megváltozott a Tisza folyó hidrológiája és a környező területeknek a vízháztartása is. Korábban hatalmas területeket öntöttek el az áradások, most ezen területek hiányában sokszor tapasztalni aszályos körülményeket, vagy éppenséggel a korábbi években - a globális felmelegedést megelőző időszakban - a belvizek voltak jellemzők. Ezen változásokat leköveti az ember: csatornákat épít, hogy elvezess a belvizet, öntözésbe kezd, hogy kezelje az aszályt - ezek azonban további problémákat indítanak el.

Kialakul egy úgynevezett problémaspirál, újabb és újabb beavatkozásra van szükség, hogy a megváltozott körülmények mellett ugyanúgy fenntartható legyen a gazdálkodás, vagy hogy a különféle időjárási szélsőségektől védve legyenek a lakott területek. Tehát ez egy véget nem érő beavatkozás

- mondta Sipos György.

Rengeteg hiányosságot tárt fel az EU: ez mindenki életére hatással lesz

Fennáll a kockázat, hogy az EU alkalmazkodást célzó politikája nem tart lépést az éghajlatváltozással.

A szakember hozzátette, vannak, akik szerint vissza kellene állítani az eredeti állapotokat, de ez ellen számos érdek szól. Az pedig biztossá vált, hogy növelni kell az alföldi régió ellenállóképességét a szélsőségek szempontjából, és ez ha nem is teljes elárasztást, de a víz minél nagyobb területeken történő visszatartását igényli.