A műanyagszennyezés elleni küzdelem újabb mérföldkőhöz érkezett, miközben a világ országai, köztük a mintaországnak tekintett Dél-Korea is szembesül az újrahasznosítás valós nehézségeivel. Az ENSZ égisze alatt készülő, jogilag kötelező érvényű megállapodás tárgyalásai a jövő héten kezdődnek Puszanban, ám a statisztikák mögött rejlő valóság árnyaltabb képet mutat a műanyag-újrahasznosítás hatékonyságáról- írja a Világgazdaság.

Dél-Korea, amely hivatalosan 73 százalékos újrahasznosítási arányt jelent, valójában komoly kihívásokkal néz szembe. Környezetvédők és szakértők szerint ez a szám félrevezető, mivel csak a szelektív gyűjtőkbe került hulladékot veszi figyelembe. A Greenpeace becslése alapján a tényleges újrahasznosítási arány mindössze 27 százalék körül mozog. A probléma globális jellegét mutatja, hogy még az Egyesült Államokban is csupán 5-6 százalékos az újrahasznosítás aránya. A MIT Technology Review rangsorában Dél-Korea ugyan az élmezőnyben szerepel, de a valóság ennél összetettebb.

Óriási mennyiségű műanyagfóliát használnak a cégek: a visszagyűjtés lesz a megoldás?

Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.

A cégek adják a pénzt, ők fizetik az adókat. A környezetvédelmi a legkisebb hatalmú minisztérium a kormányzatban

- nyilatkozta egy névtelenséget kérő ágazati tisztviselő, rávilágítva a gazdasági érdekek és a környezetvédelem közötti feszültségre. A műanyaghulladék mennyisége Dél-Koreában három év alatt 31 százalékkal nőtt, részben a COVID-19 járvány okozta online vásárlási boom következtében. Eközben az újrahasznosítás költségei és technikai kihívásai továbbra is jelentősek. Aszanban például 19 ezer tonna feldolgozatlan műanyaghulladék halmozódott fel egy bezárt üzemnél.

Ne dobd ki a tojáshéjat: itt a trükk, mutatjuk, mire használható

A tojáshéj sokoldalú és környezetbarát felhasználása egyre népszerűbb, már lebomló evőeszközök előállításánál is alkalmazzák.

Az ipar próbál lépéseket tenni az újrahasznosítás irányába. Az LG Chem és az SK Chemicals innovatív megoldásokkal kísérletezik, de ezek is költségesek és környezeti szempontból nem mindig optimálisak. Az Európai Unió szintén küzd a műanyagszennyezés problémájával. Bár 2026-tól szigorítják a hulladékexport szabályait, addig is jelentős mennyiségű szemetet szállítanak harmadik országokba. Az Eurostat adatai szerint csak a világ második legnagyobb hulladékimportőr országába, Malajziába 8,5 millió tonna papír-, műanyag- és üveghulladékot szállított, 35 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Nagy európaiszemét-importőr Indonézia és Vietnám is. A globális megállapodás sikere nagyban függ attól, hogy a résztvevő országok mennyire képesek reális célokat kitűzni és azokat betartani. A műanyag-újrahasznosítás valós kihívásainak elismerése és a transzparens adatközlés elengedhetetlen a probléma hatékony kezeléséhez.