A balkáni gerle egy főleg növényevő madár, de a csigákat és a rovarokat sem veti meg. Rohamosan terjed a világban. Vadgalambnak is szokás nevezni, Magyarországon vadászható faj.
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) a madarak osztályának galambalakúak rendjébe, ezen belül a galambfélék családjába tartozó faj. A közeli rokon vadgerlével együtt a köznyelvben vadgalambnak is nevezik. Rohamos terjedésének és nagy egyedszámának köszönhetően nem áll természetvédelmi oltalom alatt, szabadon vadászható faj.
A balkáni gerle életmódja
A balkáni gerle elsősorban az emberi településeket keresi. A faj gyors térnyerése miatt a korábban elterjedt vadgerle kiszorult a településekről és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A balkáni gerle a városokban nagyon elterjedt madárfaj lett, de a nagyobb testű elvadult házigalambokkal nem mindenütt bírja a versenyt. A házigalambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így fészkelési konkurencia nincs a két faj között.
A balkáni gerle előfordulása
A balkáni gerle elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig folyamatosan növekszik. A faj a 20. század közepéig az európai kontinens délkeleti részétől Törökországon keresztül Indiáig költött. A század első éveiben aztán lassan terjeszkedni kezdett a Balkánon észak felé, 1930-tól pedig gyorsan nyomult északnyugati irányba, 1930-ban észlelték először Magyarországon, azóta már Angliába is betelepedett. Kóborló egyedeit látták már Feröeren is. 1974-ben elérte Portugáliát, napjainkban pedig Észak-Afrika felé terjeszti fészkelő területét. Elterjedési területét Ázsiában is megnövelte, ma már keleti irányban elérte Kína és Dél-Korea területét is. Ezen kívül betelepítették Japánba is. A fajt meghonosították az amerikai kontinensen is. Betelepítették az Egyesült Államok területére, onnan elvándorló egyedek letelepedtek a Bahama-szigeteken és a Kajmán-szigeteken is. Emellett a karibi térségben meghonosították Guadeloupe szigetén is. Onnan már átterjedt néhány környező szigetre, így Martinique, Montserrat, Saint Kitts és Nevis szigetére is. Magyarországon rendszeres fészkelőnek számít, és állandó állománnyal rendelkezik.
A balkáni gerle táplálkozása
A balkáni gerle kultúrnövények és gyomnövények magvaival táplálkozik, de csigákat és rovarokat is fogyaszt. Fiókáit az úgynevezett begytejjel eteti.
A balkáni gerle fajtái
A burmai gallérgalambot (S. xanthocycla) korábban a balkáni gerle alfajának tekintették, de 2021-ben külön fajként ismerték el. Korábban néha két másik alfajt is elfogadtak: az egyik a közép-ázsiai Turkesztánban él, pedig Dél-Indiában és Srí Lankán található meg, de ma már a névleges alfajnak tekintik.
A balkáni gerle szaporodása
A balkáni gerle költési időszaka április végétől októberig tart, de a faj évente többször költ, enyhe időben télen is. A fészekalja két tojásból áll, melyen a tojó 18-22 napig kotlik. A fiókákat a szülőmadarak a szervezetükben termelődő begytejjel etetik, a fiatal madarak a 26. nap környékén repülnek ki.
Egyre több olyan fehér gólya él Magyarországon, amelyik rendszeresen itt tölti a telet.
Szajkókkal dolgoznak a Pilisi Parkerdő munkatársai Budapest és környékének városi erdeiben.
Az eurázsiai tundrák vidékén fészkelő vadludak minden évben ősszel érkeznek hozzánk.
Újabb tizenhat vonuló partimadárfajt soroltak át magasabb fenyegetettségi kategóriába.
Megjelent a kormány rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásának és forgalmazásának változásáról.
Két papagáj vert tanyát a Tolna vármegyei Decs faluban, de senki se tudja, honnan kerülhettek oda.
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Precíz és teljesen automata palánta átültető robottal rukkolt elő egy holland vállalkozás.
Az Európai Bizottság szigorítja az élelmiszerbiztonsági előírásokat a Listeria monocytogenes baktérium elleni védekezés érdekében.
A teljes uniós tejtermelés és -feldolgozás több mint egyötödét egyetlen tagállam adta 2023-ban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.