Vöröshagyma

A vöröshagyma Közép-Ázsiából származik, Kolumbusznál hagyma volt Amerika partjainak meghódításakor, de az indiánok is fogyasztották egyes fajtáit. Kiskertekben is termeszthető.

A vöröshagyma a magyar konyha elengedhetetlen alapanyaga, minden üzletben, piacon megtalálható, de otthon a kertekben is könnyen lehet termeszteni akár kezdő kertészeknek is. Azt, hogy mennyire fontos zöldségünk, jól mutatja, hogy Magyarország vöröshagymatermése az utóbbi öt évben 39-62 ezer tonna között mozgott. Jellegzetes, aromás illata és íze, a benne található kénvegyületeknek köszönhető, utóbbin kívül még tartalmaz flavonoidokat, számottevő mennyiségben B1, B2, és C-vitamint, vasat, kalciumot, káliumot, jódot, cinket és szelént. A népi gyógyászatban különféle betegségeknél is alkalmazták a vöröshagymát, például magas vérnyomás, légúti és hurutos betegségek, valamint emésztőrendszeri betegségek ellen.

A vöröshagyma termesztése és ápolása

Mivel a vöröshagyma nem melegigényes növény, ezért tenyészidőben 17-19 fokos hőmérséklet mellett fejlődik legszebben. Vízigényesnek sem mondható, a fejlődése elején igényel nedvességet, később viszont inkább meleg, száraz környezetet. A humuszban gazdag, laza szerkezetű, jól művelt talajt kedveli a leginkább, arra azonban figyelni kell, hogy a frissen trágyázott talaj nem ideális számára, ezért érdemes olyan helyen termeszteni ahol 2-3 éve trágyáztak. Termesztés során arra is ügyelni kell, hogy világos helyre kell tenni, mivel árnyékos helyen nem várható bőséges termés. A vöröshagymát magvetéssel és dughagyma ültetésével lehet termeszteni. Makón például az első évben termelik meg a dughagymákat, amiket aztán a következő évben ültetnek el, és ebből fejlődnek ki augusztus végére a betakarítható hagymák.

Ha valakinek van saját kertje, az a legegyszerűbb, ha dughagymákat vásárol, amiket márciusban már el is lehet ültetni, vagy akár ősszel is, de a tavaszi időpont ideálisabb. A magvetés ideje szintén márciusra tehető. A dugványozáshoz és a magvetéshez 20 cm-es sorokat kell kialakítani, a dughagymákat 15 cm-es tőtávolságra kell kiültetni egymástól, a hagyma csúcsa pedig 2,5 cm-rel kerüljön a felszín alá. Magvetés esetén nagyjából 2-3 hetes csírázási időre kell számítani, ha túl sűrű a vetés, akkor viszont ritkítani kell úgy, hogy 5 cm legyen a növények között. Az átültetés is szóba jöhet, hiszen a kiszedett palánták jól bírják az átültetést. A magvetés száraz időjárás esetén rendszeres öntözést igényel, a július közepétől viszont csökkenteni kell. Nem számít, hogy ki, melyik módszer mellett dönt, mind a kettő esetében elmondható, hogy a talajfelszínt porhanyósan kell tartani és természetesen a rendszer gyomirtás sem maradhat ki. A növények magszárát le kell vágni vagy kitörni. A dughagymáról nevelt vöröshagyma augusztus elején, a magról nevelt pedig augusztus végén takarítható be. Arra figyelni kell, hogy a betakarítás lehetőleg napos, száraz időben történjen. A kiásott hagymákat néhány napig napon lehet szárítani, majd megtisztítani a leváló külső héjától. Tárolni hűvös és száraz helyen kell, de csak a teljesen egészséges fejeket érdemes kiválogatni. A legfontosabb és egyben állandó feladat az a kapálás lesz a hagyma esetében. Mivel nem fejleszt lombozatot, a napfénynek köszönhetően a gyomok is megjelenhetnek, ezért is elengedhetetlen a folyamatos gyomlálás.

A vöröshagyma betegségei

Hagymaperonoszpóra: a legtöbb kárt okozó betegségről van szó, az első tünetek a leveleken jelennek meg, mégpedig sárgára fakuló kisebb elszíneződések alakjában. Ha fertőzött a levél, akkor lankadnak, lefele csüggednek és el is halnak. Erős fertőzés esetén a levelek gyakran összecsavarodnak, a maghozó szárak sárgulnak, megtörnek és/vagy egyáltalán nem hoznak magokat. Legjobban úgy lehet védekezni ellene, ha 4 éven belül nem kerül ugyanarra a helyre hagyma, az egyes hagymatáblákat egymástól térben izolálni kell. Ültetéskor törekedni kell a levegős, szellősállományra.

Alternáriás levélfoltosság: jó ötletnek tűnhet a talajba forgatott levél, ám nem az, hiszen az említett betegséget is okozhatja, ugyanis gyakran a beteg, talajon maradt, vagy talajba forgatott levél a forrása. Rendszerint csak az idősebb növényeket támadja meg, és a leveleken apró, kerek foltokat eredményez, amik az idő előre haladtával sárgásbarnára színeződnek.

Szürkepenészes rothadás: ez a betegség nyár végén, esős időben támadhatja meg a hagymákat, melynek következtében a növények nyaki része felpuhul, a húsos levelek rothadnak. Túlnyomórészt a gyengébb, rosszabb állapotban lévőek támadja meg. Védelem szempontjából fontos a megfelelő izolációs távolság betartása és az arányos tápanyagutánpótlás.