Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Már közel másfélmillió forintba kerül a termőföld hektárja Magyarországon. A drágulás mértéke hasonló volt a 2017-es országos átlaghoz, 12 százalék. A termőföld hektáronkénti átlagára tavaly 1,437 millió forint volt az Agrotax Iránytű legfrissebb adatai szeirnt. A drágulás felhúzta Észak-Magyarország régióban is az árakat, és végre átlépték az egymillió forintos hektáronkénti szintet. A vevők a termőföld hektárjáért átlagosan 1,117 millió forintot fizettek. A legmagasabb országos átlagár a Dél-Alföldön (hektáronként 1,757 millió forint) alakult ki.
A régiók sorrendjét Budapest vezette 3,1 millió forintos hektáronkénti átlagárral. Az egyedi rekord, a legmagasabb átlagár Békés megyében született, ahol 1,969 millió forintot adtak egy hektár földért, míg a legalacsnyabb átlagos földár Nógrád megyében született (hektáronként 994 ezer forint). 2018-ban a legtöbb föld a Dél-, illetve Észak-Alföldön cserélt gazdát (régiónként 5800, illetve 5500 hektáros forgalom), amely az éves országos forgalom több mint 40 százalékának felelt meg.
Szántó
A szántó átlagos hektáronkénti ára 2018-ban 1,551 millió forint volt, így a szántók átlagára már meghaladta a másfél millió forintot, ami mintegy 10 százalékos növekedés az előző évihez képest (2017-ben hektáronként 1,410 milliió forint volt). A korábbi évhez hasonlóan a legnagyobb növekedés ismét az Észak-Alföldön volt, ahol az átlagár az ország többi területéhez képest 15 százaékkal volt magasabb. Közép-Magyaroszágon 13,7 százalékkal, illetve a Dél-Alföldön 10,9 százalékkal nőttek az előző évhez képest az árak, míg a legkevésbé 6,3 százalékkal a Dél-Dunántúlon drágult tavaly a szántó. A szántó esetében mindegyik régióban 1 millió forint felett alakultak a hektáronkénti átlagárak.
A legmagasabb árak továbbra is a Dél-Alföldön (hektáronként 1,847 millió forint) voltak, de másfél millió forint feletti átlagárak alakultak ki az Észak-Alföldön (hektáronként 1,586 millió forint), Közép-Magyaroszágon (hektáronként 1,547 millió forint) és Dél-Dunántúlon is (hektáronként 1,544 millió forint). A korábbi évekhez hasonlóan a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehet szántót venni, az átlagár 1,148 millió forint volt hektáronként. A Budapest körzetébe tartozó szántók a legdrágábbak, 2 millió forint felett forogtak (hektáronként 2,330 millió forint), de sokat kellett fizetni Békés megyében is (hektáronként 2,015 millió forint).
Gyep, erdő, gyümölcsös
A gyep hektáronkénti átlagára 2018-ban 1,217 millió forint volt. A legmagasabb 2 millió forint Közép-Magyarországon, míg a legalacsonyabb a Dél-Alföldön (hektáronként 950 ezer forint) alakult ki.
Az erdők országos átlagára 2018-ban 788 ezer forint volt hektáronként. A legdrágábban Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön keltek el 850 ezer forint körüli hektáronkénti átlagáron, míg a legolcsóbban, 661 ezer forintért Észak-Magyarországon.
2018-ban a 0,5 hektárt meghaladó gyümölcsösök 2,075 millió forintos átlagáron cseréltek gazdát. A legmagasabb árak a Közép-Dunántúlon (hektáronként több mint 2,5 millió forint) alakultak ki, de a hektáronkénti átlagárak a legtöbb régióban elérték a 2 millió forintos szintet. Legolcsóbban, 1,5 millió forint alatt Észak-Magyaroszágon lehetett gyümölcsöshoz jutni.
A fél hektárnál nagyobb szőlőkért hektáronként átlagosan 2,958 millió forintot fizettek a vevők. Közép-Dunántúlon 4,5 millió forint feletti árak voltak, de 3 millió forint felett kelt el a szőlő Közép-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, valamint a Nyugat-Dunántúlon is. A legolcsóbban, 2 millió forinthoz közeli hektáronkénti áron a Dél-Alföldön lehetett vásárolni.
A 2018-ban megkötött szántók haszonbérleti díjának országos átlaga 63 691 forint volt hektáronként.A legmagasabb átlagos hektáronkénti haszonbérleti díjat a Dél-Alföldön (hektáronként 70 ezer forintot évente) fizettek a bérlők, de 60 ezer forintnál többet kértek a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon is a tulajdonosok.
Éves szinten többször találni olyan ügyletet, amelyben a termőföld a helyben kialakult aktuális áránál jócskán drágábban kel el - mondta Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője a cég sajtótájékoztatóján. Ennek természetesen számos oka lehet, leggyakoribb a nyilvántartással ellentétben nem termőföldként történő hasznosítás. A piaci extrémitások problémája volt az egyik szakmai indoka annak, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmára vonatkozó korábbi szabályozás 2018 decemberében módosult. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hatásköre a termőföldpiaci ügyletek árainak vizsgálata, és a szabályozás ebben hozott változást. A törvényalkotók meghagyták a piaci ármegközelítést, ellenben beemelték a jövedelmetermelő képességhez viszonyított árkontrollt, ami az eddigi gyakorlathoz képest újdonság - tette hozzá.
A NAK év elején közzétette a jövedelemtermelő képesség számítására a saját példáját, amiben a gazdálkodók 20 év alatt elérhető profitját tesztüzemi adatok és átlaginfláció figyelembevételével kalkulálják, és ahhoz viszonyítva vizsgálják az adott vételár mértékét - tájékoztatott Sáhó Ákos. Mivel eddig a termőföldek értékesítésénel nem volt - a föld jövedelemtermelésére alapozott - árkontroll, ezért számítására sem alakult ki elfogadott szakmai gyakorlat. Ugyanakkor, mint minden adat - beleértve az inflációt, a termék piaci árát és költségeket is - a bérleti díj is az ország különböző területein igen eltérően alakulhat. Sőt, a közeli települések között is lehet markáns különbség, de mint piaci áralku eredménye az egyik leghitelesebb mutatója a termőföld profittermelésének - emelte ki.
Sáhó Ákos szerint 2019-ben további, nagyságrendileg 10 százalékos árnövekdésre lehet majd számítani, a keresleti piac pedig megmarad idén is. Az ármozgások dinamikáját azonban több tényező is befolyásolhatja, az egyik ilyen lehet, egy esetleges, a hitelintézetek által nyújtott kifejezette termőföld vásárlásra szóló finanszírozási konstrukció. Emellett fontos tényező, hogy ősszel kerülhet a parlament elé az a javaslatcsomag, ami az osztatlan a területapalú támogatást is meghatározó EU költségvetés elfogadása is, amely 2020 elejére tehető.