Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Talajművelési mód
2016-ban a szabadföldi szántóterület 85%-án (3,3 millió hektáron) hagyományos, 9%-án talajkímélő talajművelési módszereket alkalmaztak a gazdálkodók, a terület csupán 1%-án történt direkt vetés. A fennmaradó terület 3%-át évelő szántóföldi növények foglalták el, 1%-át nem művelték.
Ökológiai terület
Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba bevont termőterületek nagysága 2017-ben 199 ezer hektár volt, 55%-kal több, mint 2010-ben (a 2015-ben meghirdetett pályázatnak köszönhetően - agrárszektor.hu). Az ökológiai gazdálkodás ezzel a hazai mezőgazdasági területek 3,7%-át teszi ki, jelentősen elmarad az Európai Unió 7%-os átlagértékétől. Az EU-28 országai közül Máltán (0,4%) és Írországban (1,7%) a legalacsonyabb, Ausztriában (23,4%) és Észtországban (19,6%) a legmagasabb az ökológiai gazdálkodásra használt területek aránya (ebben a legelők, kaszálók is benne vannak).
Magyarországon 2017-ben az ökológiai területek hasznosítás szerinti megoszlása az öt évvel korábbihoz viszonyítva lényegesen nem változott. A területek több mint fele (109 ezer hektár) rét, legelő volt, további 13%-án zöldtakarmányokat termeltek. Előbbi aránya 3 százalékponttal, utóbbié 2 százalékponttal volt magasabb, mint 2012-ben. A gabonafélék területe 32 ezer hektárra nőtt, aránya azonban 21%-ról 16%-ra csökkent. Továbbra is nagyon alacsony az ökológiai területeken termelt zöldségfélék (2%) és ültetvények (gyümölcs, szőlő: 5%) aránya, bár a terület mindkettőnél gyakorlatilag megduplázódott (3,5 ezer, illetve 10 ezer hektár) az 5 évvel korábbihoz képest. A zöldségterületek felén csemegekukoricát és zöldborsót termesztenek, míg a gyümölcsültetvények kétharmadán alma, dió és feketebodza terem.
Szörnyű: az ökogazdaságok 60 százaléka csak füvet termel
csak a szarvasmarhatartásnak van számottevő jelentősége. Az ökológiai gazdálkodásba bevont szarvasmarhák száma 2017-ben közel 18 ezer volt, a teljes szarvasmarha-állomány 2%-át tette ki.
Műtrágyahasználat
A műtrágyák helytelen vagy szakszerűtlen használata környezeti problémákat okozhatnak, mint például a talajok savanyosodása, vagy a felszín alatti vizek nitrátosodása, ezért lehetőség szerint kerülni kell a szükségesnél nagyobb mennyiségű nitrogénműtrágya talajba juttatását. Magyarországon 2010 és 2017 között jelentősen, mintegy 60%-kal emelkedett az értékesített műtrágya éves mennyisége, ma már 650 ezer tonna körül lehet.
A műtrágyagyártók európai szervezete (Fertilizers Europe) becsült adatai alapján 2017-ben az egy hektár mezőgazdasági területre jutó hatóanyag mennyisége Belgium és Luxemburg együttes területére vonatkoztatva volt a legnagyobb: 167 kilogramm/hektár. Őket Hollandia követte, 138 kilogramm/hektár mennyiséggel, ezzel szemben Portugália mezőgazdasági területeire jutott a legkevesebb (29 kilogramm/hektár) műtrágya-hatóanyag. Magyarország a rangsorban a középmezőnyben helyezkedik el (92 kilogramm/hektár). A kijuttatott hatóanyagból a nitrogén arányát tekintve ugyancsak Belgium, Luxemburg, valamint Hollandia állnak az élen (126, 117 kilogramm/hektár), míg a kijutatott foszfor alapján Lengyelország és Belgium-Luxemburg területeire (10 és 6 kilogramm/hektár) jutottak a legnagyobb mennyiségek.
Nemcsak a nitrogénműtrágyázás szennyezheti a talajvizeket és a felszíni vizeket, hanem a hígtrágyák, a kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok is. A vízbázisok védelmében ezek szakszerű elhelyezését és elsősorban az állattartó telepek hígtrágyástechnológia-használatát rendeletben szabályozzák. Ezenkívül meghatározzák a nitrátérzékeny területekre évente szervestrágyázással kijuttatható nitrogén mennyiségét (170 kilogramm), idejét és a trágya kijuttatási körülményeit is. Az egy hektár istállótrágyázott területre jutó istállótrágya-mennyiség 2017-ben a szőlőterületen és a gyümölcsösterületen volt a legmagasabb: 21,6, illetve 19,7 tonna/hektár, a gyepen ennek csak fele volt a felhasználás. 2016 és 2017 között a hígtrágyázott terület 5,1 ezer hektárral (10%-kal) kisebb lett, azaz mintegy 45 ezer hektárt tesz ki most. 2017-ben egy hektárra 49,8 köbméter trágyamennyiség jutott, 2,2 köbméterrel (4,3%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál.
Tápanyagmérleg
A nitrogénmérleg a talaj potenciális nitrogéntöbbletét és az ezzel járó agrár-környezetvédelmi kockázatot jelezheti. Hazánkban a nitrogénmérleg bruttó egyenlege hosszabb idő óta stagnál, amennyiben az időjárás okozta termésingadozást kisimítjuk a hároméves átlagok számításával. Foszforból viszont kevesebb van a talajokban a szükségesnél.
Európa más országaiban sokkal rosszabb a helyzet:
