Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A földbérleti díjak is tovább emelkedtek Magyarországon: 2018-ban egy hektár szántó éves bérleti díja 55 700 forint volt, 6,5%-kal több a 2017. évinél - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. 2018-ban közel ugyanannyi termőföld került forgalomba, mint az előző évben. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,0%-át, összesen 72 ezer hektárt értékesítettek. A magasabb áraknak köszönhetően a 2018-ban keletkezett forgalmi érték 9,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
2018-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára - az előző két év 22, majd 5,6%-os növekedése után - átlagosan 11%-kal haladta meg az egy évvel ezelőttit, ezen belül a szántó ára 10%-kal emelkedett, így egy hektár szántóföld átlagára 1,5 millió forint volt. A többi művelési ágban is nőttek az árak, a gyepé 16, a gyümölcsösé 15, a szőlőé 14, az erdőé 9,9%-kal lett magasabb.
Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében 2 millió forint körüli a szántók hektáronkénti ára
A 2018. évi megyei értékesítési volument vizsgálva a változás iránya és mértéke is nagyon eltérő az egyes megyék között az előző évhez képest. Az értékesített terület nagysága Fejér megyében emelkedett a legnagyobb mértékben, 33%-kal, és Pest megyében csökkent a leginkább, 25%-kal. A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun megyében forgalmazták, utána Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye következett (7800, 7300 és 6100 hektár)
Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlását nézve:
• Minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Békés megyében adták el a legtöbbet (5700 hektár). Összességében a szántóértékesítés több mint fele az alföldi megyékben realizálódott.
• Jelentős volt még az erdő és a gyep művelési ágak részesedése is, az előbbiből Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1500 hektár), utóbbiból Bács-Kiskunban (1100 hektár) értékesítették a legtöbbet.
• A legtöbb szőlő Heves megyében (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (600 hektár).
A szántó átlagára régiós összehasonlításban Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 1,7 millió forint/hektár, de Észak-Magyarország és Pest régió kivételével a többiben is megközelítette vagy elérte a 1,5 millió forintot hektáronként. Az egyes régiókon belül a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően jelentősek az árkülönbségek. (Ugyanabban a régióban egy jó talajminőségű terület hektáronkénti ára duplája is lehet egy gyenge minőségűének.) Az értékesített szántó átlagára 2018-ban Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legmagasabb (1,9-2,1 millió forint/hektár), Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb (0,8-1 millió forint/hektár).
A megyei átlagárak alakulását az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A régiókhoz hasonlóan a megyék közötti és a megyéken
belüli árkülönbségek is nagyok. 2018-ban a szántó átlagára Somogy (21%), Hajdú-Bihar (19%) és Baranya (16%) megyében 15%-ot meghaladóan nőtt, Heves, Komárom és Pest megyében kismértékben csökkent (2,9, 4,9, illetve 6,9%-kal). A szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 11%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett 2018-ban, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékének legnagyobb része Békés megyében keletkezett (14%), ezután Hajdú-Bihar (13%) és Bács-Kiskun megye (9,3%) következett.
2018-ban a szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző évi 5,8%-os növekedés után - átlagosan 6,5%-kal haladta meg a 2017. évit, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 55 700 forint volt országosan. A gyümölcsös 9,7, a gyep 4,9, a szőlő bérleti díja 2,6%-kal nőtt, míg az erdőé 1,9%-kal csökkent 2017-hez képest.
A megyék többségében 5% feletti a szántó bérleti díjának a növekedése
2018-ban a szántó éves bérleti díja Hajdú-Bihar és Tolna megyében (egyaránt 75 500 forint/hektár), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (70 900 forint/hektár). Ezzel szemben Nógrád, Heves és Veszprém megyében 40 000 forintnál kevesebbet kellett fizetni egy hektár
szántóföld használatáért (35 900, 38 400, 38 500 forint/hektár). Zala, Győr-Moson-Sopron, Baranya és Pest megyék kivételével legalább 5%-os volt a szántó bérleti díjának a növekedése az előző évihez képest. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén (11%), Komárom-Esztergom (12%) és Nógrád megyében (14%) a növekedés mértéke meghaladta a 10%-ot.
Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 3,7%-a volt 2018-ban. Ez az arány 2010 óta folyamatosan csökken, mivel az ár évről évre nagyobb mértékben emelkedik, mint a bérleti díj. Megyei szinten 3,1 és 5,2% között volt a szántó átlagos bérleti díjának az árához viszonyított aránya 2018-ban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.
