Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egyre kisebb mértékben drágulnak a termőföldek
Tavaly mindössze 4,5 százalékkal nőttek a termőföldárak nominálisan 2018-hoz képest, a reál áremelkedés pedig még ennél is alacsonyabb volt, mindössze 1,1 százalékos. A hazai földek évek óta csökkenő mértékben drágulnak, a 2016-os és 2017-es kétszámjegyű emelkedés 2018-ra már egyszámjegyűre csökkent.
Hosszabb időtávon, 2010-hez viszonyítva 2019-re két és félszeresésre nőttek nominálisan a termőföldárak, az inflációt figyelembe véve is megkétszereződtek. Ez nem minden régióban és térségben történt meg azonos időpontban, vannak régiók, ahol a drágulás már jóval előbb elkezdődött, míg más térségek az elmúlt években kezdték el ledolgozni a lemaradásukat.
A 2000 óta számított Takarék Termőföldindex értéke tavaly 229,6-ra emelkedett a 2018-as 219,7-es szintről. A fogyasztói árindexszel deflált mutató pedig 172,6-os szintre ért, az egy évvel korábbi 170,8-as értékről. (1. ábra)
Nem minden régióban drágultak a szántók
Az árak növekedésének mérséklődése a szántóföldek esetében is megfigyelhető volt, a 2017-es 13 százalékos, és a 2018-as 8 százalékos drágulást követően 2019-ben a szántókért fizetendő összegek már csak 5 százalékkal nőttek, hektáronként átlagosan 1,57 millió forintot kellett fizetni az egy évvel korábbi 1,5 millióval szemben. 2019-ben Közép-Magyarországon kismértékben csökkentek az árak (-1,8%), a többi régióban a drágulás mértéke 1,4 és 11,9 százalék között mozgott. A legkevésbé a Nyugat-Dunántúlon nőttek a szántóföldekért fizetendő összegek, míg a legnagyobb drágulás a Dél-Dunántúlon volt.
A legtöbbet továbbra is a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántóterületekért, itt az ár meghaladta a hektáronkénti 1,75 millió forintot. Érdekesség, hogy az évekig legdrágábbnak vagy második legdrágábbnak számító Közép-Magyarország visszacsúszott a rangsor utolsó előtti helyére (1,38 millió forint/hektár). Továbbra is messze Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb az eladási ár, nem érte el az 1 millió forintot (954 ezer Ft) hektáronként. (2. ábra)
Megyei szinten - hasonlóan az elmúlt évekhez - tavaly is Hajdú-Bihar megyében kellett fizetni a legtöbbet a szántók hektárjáért, több mint 2,6 millió forintot. A második legdrágábbnak Békés számított, ahol szintén átlépte a 2 millió forintot a fajlagosan fizetendő ár, míg a harmadiknak Tolna bizonyult, 1,96 millió forinttal. A legolcsóbb megye esetében a legdrágábbhoz hasonlóan nem történt változás, továbbra is Nógrádban értek a legkevesebbet a szántóterületek, ahol 810 ezer forint volt a fajlagos hektáronkénti ár. A második legolcsóbbnak Heves bizonyult, 975 ezer Ft/hektáros árával, míg a harmadik Borsod-Abaúj-Zemplén lett 998 ezerrel. (1. térkép)
A szőlők olcsóbban keltek el
A különböző művelési ágak közül szinte mindegyik termőterület drágult 2019-ben, egyedül a szőlők esetébenmutatkozott egy kisebb mértékű csökkenés (-2%), de a gyümölcsösök ára is csak 1 százalékkal emelkedett. A legnagyobb drágulás a gyep, rét és legelő művelési ág esetében volt (9%), míg az erdők és fásított területek ára 4 százalékkal emelkedett. Az áremelkedés üteme minden művelési ágban számottevően mérséklődött.
A legdrágábbak továbbra is a szőlők és gyümölcsösök voltak tavaly is, egyedül a Dél-Alföld jelentett kivételt, ahol a szántókért kérték el a legtöbbet. A szőlőnél a legdrágább hektáronkénti átlagár a Közép-Dunántúlon alakult ki, több mint 2,8 millió forint. A gyümölcsösökért a legtöbbet a Nyugat-Dunántúlon kellett fizetni, több, mint 2 millió forintot.
A művelési ágak közül továbbra is a legolcsóbbnak az erdő és fásított területek számítottak, egyedül az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön kellett értük valamivel többet fizetni, mint a gyepekért, rétekért és legelőkért. Erdőket és fásított területeket a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehetett venni, hektáronként 636 ezer forintért. (3. ábra)
Megmozgatja a piacot az osztatlan közös tulajdon félszámolása
A termőföldek árát igen sok mutató és kritérium képes befolyásolni. Ezek közé tartozik a föld minősége, a birtok mérete és fekvése, a föld iránti kereslet, a helyi adottságok, a fejlesztési tervek, az állami szabályozás jellemzői vagy a spekulációs tényezők.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolása a Takarék Csoport elemzői szerint várhatóan jelentős földforgalmat generál majd, és az egész mezőgazdaság szempontjából nagy jelentősége lesz, mivel a birtokrendezés potenciálisan a teljes mezőgazdasági terület 52 százalékát, a szántóterület 30 százalékát érintheti. Tipikusan kisbirtokokról van szó, amelyek egy nagyobb gazdaság részeként nyomatékosabban vehetik ki részüket a mezőgazdaság hatékonyságának és versenyképességének növeléséből. A tulajdoni viszonyok rendezése várhatóan tovább emeli a termőföldek árát.
A hazai földárak Európában a középmezőny végén találhatóak, ennek okai között találhatóak a klimatikus viszonyok, a domborzati adatok, a biomassza produktivitási indikátorok, és szoros az összefüggés a termőföld ára és a rajta elérhető jövedelem között is. A termőföldek jövedelemtermelő képességéhez az elérhető támogatások összege is hozzáadódik, így az uniós területalapú és beruházási támogatások is erős hatással vannak a földárakra.
Az elemzők nem számítanak arra, hogy a koronavírus-járványnak jelentősebb hatása lenne a termőföldárakra, mivel a földek értékét befolyásoló fundamentális tényezők, a támogatáspolitika, az időjárás, a domborzat, valamint a termelés számos további eleme alapvetően nem függ a vírustól. Elképzelhető, hogy lehetnek átmeneti nehézségekkel szembesülő termelők az élelmiszerárak változása miatt, de nem valószínű, hogy jellemzően emiatt értékesítenék földjüket a gazdálkodók.
Címlapkép forrása: MTI/Sóki Tamás
