Az Eurostat adatai szerint a legtöbb 50 hektárnál nagyobb gazdaságot Luxemburgban (52 százalék), Franciaországban (41 százalék), Nagy-Britanniában (39 százalék) és Dániában (35 százalék) találjuk, de a legnagyobb üzemekkel mégiscsak Csehország rendelkezik egész Európában. Az átlagos birtokméretek alapján nem tűnhet soknak a csehek 133 hektárja, de ha figyelembe vesszük, hogy az uniós átlag mindössze 16 hektár, akkor már érzékelhető a nagyságrendbeli különbség. Megjegyezzük, az USA-ban 2017-ben érte el az átlagos üzemméret a 444 hektárt. Az átlagérték tehát nagyon elfedi a piacra termelő üzemek tényleges méretét. Magyarország esetén például az alábbi grafikon szerint 9,5 hektár az átlagos gazdaságméret.

A birtokkoncentráció globális jelenség, az egyes országok földpolitikája azonban lényegesen befolyásolja ennek ütemét. Ha a szűkebb környezetünket nézzük, a 2004-ben csatlakozott visegrádi országok közül a legliberálisabb szabályozással Szlovákia rendelkezik: mind természetes, mind jogi személyek szabadon vásárolhatnak földet, tekintet nélkül arra, hogy hazai, vagy külföldi tőkéről van-e szó. Lengyelországban és Csehországban az utóbbira csak annyi a korlátozás, hogy a külföldi tőkének kisebbségi tulajdonosként kell jelen lennie az adott cégben. Hazánkban jogi személy sem belföldi, sem külföldi tőkével nem szerezheti meg a föld tulajdonjogát.

Csehország tradicionálisan nagyobb birtokokkal futott neki az uniós csatlakozásnak, mint Lengyelország. A cseh miniszterelnök, Andrej Babis milliárdos Magyarországon is jól ismert befektető. Agrárholdingja, az Agrofert 2017-ben 14 millió eurós (!) uniós támogatást zsebelt be. Az egész cseh mezőgazdaságra jellemző az erőteljes koncentráció: az ottani gazdaszövetség adatai szerint az üzemek 2,6 százaléka műveli a rendelkezésre álló mezőgazdasági terület 81 százalékát, és övék a tehénállomány 70 százaléka is.

A legszélsősegesebb birtokszerklezettel azonban Románia rendelkezik az egész Európai Unióban. Az EU-ban nyilvántartotott gazdaságok egyharmada ebben az országban műveli a földet, 92 százalékuk (3,1 millió gazda!) kevesebb mint 5 hektárt. Az 50 hektárnál nagyobb farmok részaránya csupán 0,5 százalék az országban, de ezek használják az ország mezőgazdasági területének 51 százalékát.

Uniós szinten sokkal jobbak az arányok: 50 hektár feletti területet a gazdaságok 7 százaléka művel, és ők kezelik a rendelkezésre álló földek 68 százalékát. Természetesen a közvélemény ezekkel az adatokkal sem elégedett, de tudomásul kell venni, hogy Európa a vidéki térségekben is rohamosan öregszik, és egyre kevesebb a mezőgazdaságban hadrafogható ember. A kiszálló gazdák földjeit tőkerősebb, nagyobb gépparkkal rendelkező szereplők veszik át, ahol az embert a technika helyettesíti.

Magyarországon a 2016-os agrárcenzus szerint 365.000 üzem műveli a 4,7 millió hektáros mezőgazdasági területet, de ebből csak 7800 társas vállalkozás van. Hogy érzekeltessük a birtokméreteket:

A birtokméretek a társas vállalkozásokban lényegesen nagyobbak, ezer hektár feletti gazdasággal rendelkező egyéni gazda csak négy darab akad Magyarországon, míg a 2500 feletti kategóriában egy sem. Ezzel szemben 61 olyan cég is ténykedik az országban, amelyek átlépik ezt a méretet.

Még beszédesebb a gazdaságok által használt átlagos szántó- vagy erdőterület nagysága. A társas vállalkozások átlagosan 251 hektár szántóval és csaknem 1190 hektárnyi erdővel rendelkeznek, ezzel szemben az egyéni gazdák 9,4, illetve 5,8 herkárral. Sokat elmond az is, hogy a teljes szarvasmarha-állomány felét (51 százalékát) a gazdaságok kevesebb mint 2 százalékában találjuk (1,8 százalék).