Így vesszük fel a harcot: katasztrófák ellen is jók a drónok

agrarszektor.hu
A klímaváltozás egyre erősödő jelenségeivel (áradások, tájfun) való harcban a Fülöp-szigetek kormánya az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) újszerű megoldáshoz nyúlt. Pilóta nélküli légi járművek, drónok segítségével mérik fel azon mezőgazdasági területeket, amelyek a leginkább ki vannak téve a természeti katasztrófáknak.

Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia! 

Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.

AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!

Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre! 

A FAO és a Fülöp-szigeteki földművelésügyi minisztérium közösen finanszírozott projektjének kezdeti szakaszában már megtörténtek az első berepülések az El Niño által megtépázott tartományokban, és a technológiát kezelő FAO és kormányzati szakértők képzése is hetek óta folyik - közölte a FAO.

A drónokat navigációs és fotogrammetriai kiegészítőkkel szerelik fel, amelyekkel részletesen felmérhető akár még a növénytakaró állapota is a levegőből. Az így gyűjtött információval megállapítható, hol okoz(hatja) a legnagyobb károkat egy természeti katasztrófa, és erre mi a legjobb megelőzési módszer, például természetes akadályok vagy védősáv kialakításával.

Azzal, hogy egy nap alatt akár 600 hektár is felmérhető drónok segítségével, jelentősen felgyorsulhat a munka - derül ki a FAO közleményéből. Járulékos haszonnak tartják, hogy a mezőgazdasági infrastruktúra-beruházásokhoz is jól jönnek azek az adatok, hova érdemes tervezni például víztározót öntözéshez. Illetve a parti és erdősávok esetében is használhatók.

A Fülöp-szigetek a világ egyik, a trópusi viharoknak és egyéb katasztrófáknak leginkább kitett országa. Az elmúlt évtizedben földrengések, tájfunok és áradások sújtották a több ezer szigetből álló országot, ezrek életét követelve és komoly károkat okozva az infrastruktúrában és a gazdaságban. Évente átlagosan 20 erős tájfunnal kell a fülöp-szigetekieknek szembenézniük. Emellett az országban más természeti katasztrófák, áradás, szárazság vagy vulkáni kitörés, is gyakoriak.

Az ilyen természeti események erősen megtépázzák a mezőgazdaságot, akár évekre is visszavetve annak teljesítményét, élelmiszertermelő kapacitását. 2013-ban a Haiyan trópusi vihar 600 ezer hektár mezőgazdasági területet pusztított el, több mint 700 millió dollár kárt okozva a szektornak.

A FAO egy közelmúltbeli tanulmánya megállapította, hogy a fejlődő országokban a természeti katasztrófák okozta károk közel negyede a mezőgazdaságban keletkezik. Így a célzott felkészülés nagyban csökkentheti a negatív következményeket és elkerülhető az a helyzet, hogy egy terület mezőgazdaságát teljesen a nulláról kelljen újraépíteni.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Hamarosan újra együtt az agrárszakma!
EZT OLVASTAD MÁR?