Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A precíziós gazdálkodás a hagyományos műveléshez képest számos előnnyel bír - állapítja meg az AKI elemzése. Az automata kormányzás és a sorvezető használata a ráfedésmentes művelést biztosítja, míg a helyspecifikus kijuttatás a termelésben felhasznált inputanyag-mennyiség optimalizálását eredményezi. A technológia további előnye az azonos input anyag felhasználás mellett elérhető fajlagos növekedése. Az optimális inputanyag-felhasználás hatékonyabb gazdálkodást tesz lehetővé és a megnövekedett fajlagos hozamok együttesen magasabb jövedelmet eredményeznek.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) többéves kutatómunkájának eredményeként a napokban jelenik meg "A precíziós szántóföldi növénytermesztés összehasonlító vizsgálata" című könyv, amely a helyspecifikus technológia részletes gazdasági hatásainak vizsgálatát tűzte ki célul. A felmérést a tesztüzemi rendszerben nyilvántartott közel 1000 szántóföldi növénytermesztő üzem kérdőíves megkeresésének és részletes gazdálkodási és számviteli adatainak feldolgozása alapján készítették.
A felmérés, illetve a hagyományos művelést végző gazdaságok és a precíziós technológiát alkalmazó üzemek mérleg- és eredménykimutatás-adatainak összehasonlító vizsgálata választ adott arra a termelőket érintő fontos kérdésre, hogy profittá vagy kidobott pénzzé válik-e a precíziós gazdaságba való beruházás. Emellett azonosításra kerültek azok a kulcstényezők, amelyek nagymértékben befolyásolják a technológia eredményes alkalmazását. A hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrák, úgymint a búza, a kukorica és a napraforgó esetében adódott lehetőség részletes összehasonlító vizsgálat elvégzésére.
A precíziós technológia alkalmazása a búzánál egyértelműen magasabb hozamokat eredményez, viszont a technológia bevezetésének kezdetén jellemzően a termelési költség növekedése tapasztalható. Ez főként abból adódik, hogy Magyarországon gyakran extenzív művelést folytatnak, azaz kevés inputanyagot használnak fel a termelés során. Ennek megfelelően a technológiára való áttérés ezen gazdaságok számára inputanyag-növekedést eredményezett, amelyet ugyanakkor a megemelkedett hozamok ellensúlyoztak. Ezáltal a precíziós búzatermesztő gazdaságok jövedelme jelentősen meghaladta a hagyományos termesztéstechnológiát alkalmazó üzemekét.
A kukorica esetében szintén magasabb hozamokat értek el a precíziós gazdaságok, ám a technológia alkalmazásának kezdeti szakaszában a hagyományos gazdálkodáshoz képest magasabb termelési költséggel gazdálkodtak és kisebb jövedelmet értek el. A technológiát legalább három éve alkalmazók ellenben minden esetben jelentősen nagyobb jövedelmet realizáltak.
A napraforgónál a helyspecifikus technológia 6-10 százalékkal magasabb hozamokat és 3-32 százalékkal nagyobb termelési értéket eredményezett a gazdaságokban. A termelési költség ennél a növénykultúránál is eltérően alakult az egyes vizsgálatokban, de szintén elmondható, hogy a hagyományos szántóföldi növénytermesztési technológiával szemben a precíziós technológia alkalmazásával az üzemek kisebb termelési költséggel gazdálkodnak. Ugyanakkor a technológia bevezetése a legtöbb esetben a kijuttatott inputanyag-mennyiség bővülését, ezáltal a költségek növekedését vonja maga után. Az intenzívebb gazdálkodásra való áttérés során megnövekedett inputanyag-mennyiség költségét a magasabb hozamok felülmúlták, ezáltal a napraforgónál akár 52 százalékos jövedelembővülést is tapasztaltunk.
A precíziós technológia eredményes alkalmazásához azonban nem elegendő pusztán a precíziós képességekkel rendelkező erő- és munkagépek beszerzése, illetve az inputanyagok megfelelő felhasználása. Nem homogén technológiáról van szó, amely bármely körülmények között ugyanúgy működik, hanem az egyes technológiai műveleteket a helyi természeti adottságokhoz (pl.: talajadottságok, domborzati viszonyok) szükséges adaptálni. A kívánatos eredmények eléréséhez komoly szakismeretekre van szükség, ezért mindenképpen szaktanácsadás mellett javasolt a technológia bevezetése, mivel a remélt előnyök megjelenése csak a technológia megfelelő alkalmazását követően várható.