Sebestyén Sándor körül csak úgy forr a levegő. Két hete megy az aratás, pirkadattól alkonyatig, és ő egyszerre mindenütt ott van, irányítja az embereit, felül egy-egy gépre, közben fényképez, videózik és szinte egyfolytában telefonál - személyes energiája mozgatja az egész vállalkozást. És mi mindenre marad még ereje! Irányítja a vadgazdálkodást, hiszen ez az egyik tanult szakmája, hobbiként terepralisként végigment a Bamakón, egy klasszikus Dakaron, Párizstól Szenegálig, és négyszer indult Dél-Amerikában, részt vett a Silk Way Rallyn. Bejárta Belső Ázsiát, érdekli a magyarok őstörténete és annak kapcsolata Mongóliával, járt Japánban, számos Toyota terepjárót tart hadrendben - esküszik, hogy a világ legjobbja -, beleértve a felmatricázott versenygépet is, noha erre mostanában nem jut ideje.
Nézem a takaros telephelyet Túrkevén. "Itt mindent mi építettünk az édesapámmal, a magtárat, a hídmérleget, a gépszínt. Nem kaptunk semmi támogatást. Nézd csak, ennek az épületnek a szerkezete IFA-alvázakból áll!" Nem sok mindenhez kell segítséget hívnia... Kinn az aratásnál maga röpteti ügyesen a drónját, és míg dakaros sebességgel robogunk a spéci terepjáróval a földúton, amelyet rengeteg gépmunka és gázolaj árán Simon Zoltán gazdálkodó társával ő tett rendbe, okostelefonján már el is készül az automatikusan összevágott videó. "Nem tűröm a hibát, maximalista vagyok, magammal is" - és ez mindenen meglátszik a Sebestyén gazdaságban.
Tanulmányai befejezése után nyolc aranykorona kárpótlási földön kezdett gazdálkodni, majd gyarapította birtokát. Növénytermesztés mellett juhokat tart, ez máig az egyik fő tevékenység. Nyaranta, nagyjából két hét alatt, saját területen, illetve bérmunkában, mintegy 1600 hektárról takarítanak be őszi búzát, káposztarepcét, rozst, tritikálét, tavaszi zabot. A két új CLAAS LEXION 780-asra 650-650 hektárnyi jut, kisebb vonulásokkal is jelentős területeket aratnak le napi szinten. Idén gabonából és repcéből három-négyezer tonna szaladt át rajtuk.
A gazdaság első kombájnja 1997-ben érkezett, egy CLAAS MEGA 204-es, akkor még 18 millióért lehetett ilyet venni, de nagyot sóhajtva idézi fel a gazda a több, mint 20 százalékos "uzsorakamatot". 2001 augusztusában már az AXIÁL-tól vette az első LEXION-t, az akkor legnagyobb 480-ast, összkerékhajtással, 30-40 milliót kóstált. Később is egy-egy összkerékhajtású LEXION 550 és 580 következett, az előbbi még dolgozik. Aztán 2008-ban jött egy LEXION 600-as, 10,5 méteres vágóasztallal, ára túllépte a százast, ez már szinte az elődje a jelenlegi 780-asoknak. Ha van valaki, aki ért ezekhez a gépekhez, az Sebestyén Sándor.
Akármilyen drága egy modern kombájn, nem tart örökké, az óriási igénybevétel miatt néhány év után kezd túl sokba kerülni a fenntartása, ideje lecserélni. Tavaly rendelt, és idén, pár nappal az aratás kezdete előtt kapott meg két egyforma LEXION 780 csúcsmodellt, 10,8 méteres VARIO-vágóasztallal. Egyikük az AXIÁL standján büszkélkedett az idei AGROmashEXPO kiállításon, Nemzetközi Termékfejlesztési Díjat nyert. A 12- és nyolcsoros kukorica, illetve a két darab nyolcsoros napraforgó-adapter az előző gépeké volt. Az újak összkerékhajtású gumihevederesek - "mindenen keresztülmennek" -, mert a por, amely mostanában égig érő felhőként száll, eső után sártengerré változik. Milyen extra felszerelésekkel rendelte meg a gépeket? "Csak a futómű és az összkerékhajtás volt fontos, egyébként alapból fullextrás a típus. Nem tértünk el a lecserélt LEXION 600-as alapparamétereitől, csak nagyobbak lettek a gépek." Üljünk csak be a fülkébe, és munka közben kiderül minden.
Zab van műsoron. Nemrég szépen állt még, de a minapi szélvihar és a jég csúnyán megfektette és kicsépelte. "Ilyenkor jó az új VARIO-asztal, egészen hátrahúzom a kaszát, hogy a hosszú szárú zab ne tekeredjen fel a konzolcsigára és ne terhelje túl a tíz méter feletti szélességű vágóasztal a ferdefelhordót" - magyarázza Sándor. A CRUISE PILOT sebességrögzítőt ebben az esetben nem tudja használni, gyakran kell lelassítani, a majd egyméteres, könnyű szalmájú zab miatt. "Nem azért van valaki a gépen, hogy unatkozzon, míg mindent az automaták csinálnak helyette, hanem hogy nagyon figyeljen!" Az aratási paramétereket önműködően beállító CEMOS AUTOMATIC-et lehetett volna kérni, de ezeket a gépeket a 15 éve megszokott hagyományos CEBIS rendszerrel működtetik. Viszont van benne 3D rostaszekrény. Közben telik a 13.500 literes magtartály, jó fajsúlyú búzából közel 120 mázsa fér bele, majdnem mintha egy nagy pótkocsit cipelnénk a hátunkon.
Villog a sárga lámpa a LEXION tetején, jöhet a szintén CLAAS traktor a háromtengelyes pótkocsival, amely egyszerre közel harminc köbmétert, azaz 26 tonnát tud elvinni - négy szerelvény szolgálja ki a három kombájnt. LASER PILOT célzóberendezés és GPS PILOT automatikus kormányzás sincs a gépeken, ezekhez a növényekhez és változó táblaméretekhez nem kellenek, szabad szemmel célozhatnak a gépkezelők, mivel robotkormánnyal, nyílegyenesen vetették a gabonát. Kihordókocsit sem használnak, mert ahány átrakás, annyival többet törik a mag, mondja a gazda. Inkább vállalják, hogy a hosszú szállítási út miatt esetleg áll egy kicsit a kombájn. Az ürítés pikk-pakk megy, van kamera az ürítőcsigán, egyetlen szem sem mehet mellé. Közben a képernyő tájékoztat az adatokról. Óránként átlagosan hét hektárról harminc tonna zabot takarítunk be, árulja el a QUANTIMETER. Hasznos opció ez, mert nemcsak a termény mennyiségét, hanem víztartalmát is folyamatosan látni a képernyőn - ha túl nagy, kikerülik vagy táblát váltanak.
Miben látja az új modell legfőbb előnyét? "Egy gazdának a legfontosabb a gép fogyasztása. Ezeké közel negyven százalékkal kisebb, minden másnap kell tele tankolni, 600 liter körül fogyasztanak egy műszak alatt. Nagyon jó a gyorsítódobos APS cséplőrendszer. Óriási újdonság a DINAMIC COOLING: könnyen takarítható, sokkal jobb hatásfokú és tűzbiztonságú a vízszintes helyzetű hűtő. Működés közben a légfüggönyt képez, amely a kombájn mindkét oldalát védi a porlerakódástól - a két hét alatt készült aratási fotókon mindig mintha vadonatúj gépet látnánk. Ez két órát spórol meg a napi karbantartási időből, és amilyen tiszta ruhában érkezett a gépkezelő, olyanban tud hazamenni. A konkurens gépeken ilyen nincs. Sokat ér a tolatókamera és a fülke csendje, lehet rádiót hallgatni, novemberben pedig az ülésfűtést szeretik. "Éjszaka nem dolgozunk, de azért alkonyattájt fontosak a jó munkafényszórók, hogy ne fáradjon el az ember szeme." Sebestyén Sándor nem csak becsüli, szereti is a gépet, látható élvezettel vezeti saját kezűleg. De csak bizonyos mértékig van helyük érzelmeknek: három év múlva ez a kombájn is újabbnak adja majd át a helyét. Dakar-tempóban mennek a dolgok!
Forrás: Karlovitz Kristóf
Fotó: Árvai Attila
(x)
