Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A termelés hatékonyságát növelő precíziós technológiák egyre meghatározóbbá válnak világszerte - írja a nak.hu. A BIS Research előrejelzése szerint 2022-ig évente átlagosan 13 százalékos növekedés várható a globális precíziós gazdaság piacán, ekkorra 7,6 milliárd dollárra becsülik a piac értékét. A Roland Berger elemzése szerint a precíziós gazdálkodás terén Észak-Amerikáé a vezető szerep, de jelentős Európa, illetve az ázsiai és dél-amerikai térség részesedése is.
Az eNET 2019. évi tematikus kutatása szerint a precíziós gazdálkodás fogalmának ismerete általánosnak mondható a hazai, növénytermesztéssel foglalkozó társas és egyéni vállalkozások körében: a gazdálkodók 79 százaléka hallott már róla és tudja is, hogy mit jelent. A gazdaságok 61 százaléka nyitott a precíziós eszközök aktív használatára. Precíziós gazdálkodást saját bevallásuk szerint a megkérdezett vállalkozások 23 százaléka folytat, arányuk az egy évvel korábbihoz képest (21 százalék) nem bővült érdemben. A precíziós gazdálkodást folytató vállalkozások 79 százaléka elégedett a bevezetett megoldással.
A kutatás során bemutatott precíziós gazdálkodással kapcsolatos technológiák: automatikus kormányzás, CAN-bus (a járművek különböző szabályozó egységeit összekötő hálózat), drón, GPS (globális helymeghatározó rendszerek), műholdas távérzékelés, robotpilóta, RTK (valós idejű kinematikus rendszerek), sorvezető, szenzorok, telemetriás gépfelügyeleti rendszerek. Ezek közül a GPS (58 százalék), a sorvezető (47 százalék) és az automatikus kormányzás (24 százalék) használata bizonyult a legelterjedtebbnek. A vállalkozások a legnagyobb arányban drónt (13 százalék), RTK-t (13 százalék) és automatikus kormányzást (12 százalék) vezetnének be. A gyártóknak és forgalmazóknak tehát elsősorban ezekre a területekre, megoldásokra érdemes fókuszálniuk hazánkban. A tíz bemutatott technológia közül a gazdaságok kétharmada állította, hogy legalább egyet használ. Ez alapján a vállalkozások egy része vélhetően vagy nincs tisztában azzal, hogy az általuk használt megoldás(ok) precíziós technológiá(k), vagy a megoldás(ok) gazdaságukban történő használatát még nem tekintik precíziós gazdálkodásnak.
Digitális eszközöket a gazdaságok 93 százaléka használ gazdálkodási folyamatai során. Az előző évhez képest minden eszköz használata jelentős mértékben nőtt: a legnagyobb arányban az asztali számítógépeké/laptopoké (60 százalékról 86 százalékra), de a tabletek (33 százalékról 51 százalékra), illetve az okostelefonok használata is dinamikusan növekedni tudott (56 százalékról 73 százalékra). Mindez kedvező hatást gyakorolhat a precíziós technológiák bevezethetőségére.
A precíziós technológiák bevezetését elősegítő legfőbb tényezőnek egyértelműen a vissza nem térítendő támogatások bizonyultak, ezek elnyerése esetén a gazdaságok közel fele (48 százalék) vezetne be (további) precíziós technológiát. A bevezetést elősegítő további lényeges ösztönzők a speciális banki hitelek (19 százalék), és a visszatérítendő pályázati támogatások (16 százalék). A finanszírozás mellett a bevezetéshez és üzemeltetéséhez kapott segítség is fontos: 12 százalék alkalmazna ilyen megoldást, ha segítséget kapna a beüzemeléshez; 10 százalék akkor, ha képzéseken elsajátíthatná az alkalmazáshoz szükséges tudást; 7 százalék pedig abban az esetben, ha a gyártó/beüzemelő rendszeresen ellenőrizné az eszközöket.