A KITE Zrt. egy új, Európában eddig még nem kapható önjáró permetezőgép innovációt mutatott be nádudvari szántóföldi bemutatóján. A John Deere 612R típusú gépe a See&Spray technológiát alkalmazza, vagyis szórókereten elhelyezett kamerák és mikrokomputerek segítségével, villámgyors képfeldolgozással valós időben hoz döntést arról, hogy az adott tarlóra vagy talajra kell-e vegyszert kijuttatni. Ezzel akár egy 70-80%-os vegyszer-megtakarítás is elérhető, árulta el Kolozsvári István, a KITE Zrt. kereskedelmet támogató mérnöke.

Európában ezt a rendszert többnyire tarlókezeléseknél vagy feketére művelt területen lehet használni, mivel a kamerák színfelismerés segítségével tudják ezeken a területeken megkülönböztetni a talajtól vagy a szármaradványoktól a gyomokat, vagyis a rendszer csak oda juttat ki vegyszert, ahol gyomfoltot érzékel

- ismertette Kolozsvári István.

Kolozsvári István beszélt arról is, hogy a permetezés finomságát egy ötfokú skálán lehet beállítani. Ez azt jelenti, hogy a kezelő döntheti el, hogy a kamerarendszer milyen méretű gyomoknál alkalmazzon kezelést, de azt is meg lehet határozni, hogy milyen hosszon és mekkora dózisban juttasson ki vegyszert. Mivel a kamerák képfeldolgozása pillanatok alatt megtörténik, az önjáró permetező a kezelés során akár 18-20 km/órás sebességgel is képes haladni. A szakember beszélt arról is, hogy a permetezőt kifejezetten nagy, akár 40 méteres szórókerettel is fel lehet szerelni. A 612R típusú permetező 612R típusú permetező egy 4500 literes rozsdamentes permetlé tartállyal van felszerelve, valamint közel 1000 l/min teljesítményű centrifugál szivattyúval. Ez elég nagy teljesítményű ahhoz, hogy 4-5 perc alatt feltöltse a tartályt, és nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy a vegyszereket is betöltsék a vegyszer bekeverőbe.

A KITE Zrt. nádudvari szántóföldi napján Hadászi László, a vállalat innovációs főigazgatója arról beszélt, hogy a fenntarthatóság és a hatékonyság egymást nem kizáró fogalmak. A szakember kérdésünkre elmondta, hogy a vállalatnál azokat a megoldásokat keresik, amelyek a Green Deal elvárásainak meg fognak felelni. Mint fogalmazott, ide tartoznak a különböző biológiai és mikrobiológiai termékek: ezeknek vizsgálják a hatékonyságát, a szántóföldi alkalmazhatóságát, és azt, hogy hol lehet ezeknek a helye a rendszerben, mit lehet kiváltani velük, és mit nem. Hadászi László szerint az innováció terén három olyan fő irány van, amin el lehet indulni: az első az előbb említett biológiai, mikrobiológiai készítmények köre. A második az automatizálás egyre magasabb fokú alkalmazása, amelyek a végén valóban autonóm gépek jelenhetnének meg a földeken. A harmadik pedig a mesterséges intelligencia alkalmazása, bár ez utóbbi kapcsán a szakember elismerte, hogy egyelőre még nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű és minőségű adat ahhoz, hogy valóban hatékonyan és jól lehessen használni ezeket.

Ami viszont már itt van, az az intelligens permetezőgépeknél a valós idejű beavatkozások megvalósítása. Vagyis az a folyamat, amikor az adatgyűjtés vagy felmérés egy időben történik a végrehajtással. Ez pedig már most is megvalósítható

- mutatott rá Hadászi László.

Hadászi László beszélt arról is, hogy a drónok használata a mezőgazdaságban nagyon jól illeszkedik a Green Deal elvárásaiba, mivel ezek az eszközök remekül alkalmazhatóak olyan beavatkozásoknál, amelyek nem a teljes felületet, vagy a teljes táblát érintik. Ami még említést érdemel, hogy a hagyományos inputanyag-kijuttatással szemben a drónokkal könnyen meg lehet valósítani a differenciált kijuttatást. Hadászi László elmondta, hogy a valós idejű beavatkozások - vagyis hogy egyszer kelljen felszállni és felmérni a területet, majd azonnal ki is juttatni a szükséges inputanyagot - a drónoknál még nincsenek megoldva, de már dolgoznak ennek a megoldásán.

Arra a kérdésre, hogy hogyan látja a precíziós gazdálkodás helyzetét és jövőjét Magyarországon, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója elmondta, hogy a KITE Zrt. Precíziós Gazdálkodási Rendszere 2021-ben indult, majd pedig a mezőgazdaság digitális átállását támogató 2022-es pályázatnak köszönhetően történt egy nagy ugrás. És gyakorlatilag egy év alatt körülbelül 2600-2700 eszközről, 4000 fölé emelkedett az RTK-t használó gépek száma.

Ez egy óriási lökést adott az átállásnak, ebből kifolyólag viszont az ehhez társult vagy társított oktatásnak, szaktanácsadásnak és képzésnek, mint szolgáltatásoknak néhány éven belül meg kell jelennie a gyakorlatban

- emelte ki Hadászi László.

A szakember beszélt arról is, hogy egyre nagyobb számban gyűjtenek adatot a termelők, amelyek épp ezeknek az eszközöknek köszönhetően lettek egyre inkább megbízhatóak. Amikor már van elég adat, akkor utána elkezdődhet a fejlesztés arról, hogy hogyan lehet a mezőgazdaságba, technológiába beilleszteni a mesterséges intelligenciát - tette hozzá az innovációs főigazgató.