Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A drónok használatát Magyarországon hosszadalmas jogi vita előzte meg, amelynek következményeképpen több jogszabály is született a témában. Ezek értelmében hogyan, ki és mire használhatja most a drónokat a mezőgazdaságban Magyarországon? Milyen szabályok, törvények és előírások vonatkoznak erre?
A drónok ma már mindenféle feladat végrehajtására használhatóak Magyarországon a mezőgazdaságban, csak meg kell felelni a jogszabályi előírásoknak. Más szabályozás vonatkozik ugyanis a kisebb, felmérő drónokra és más a permetező drónokra. Ha nem repülünk lakott terület fölött, akkor az A1-A3 jogosítvány elegendő a monitoring drónokra, ha viszont speciális kategóriában repülünk, emberek fölött, 120 méteres magasság fölött, akkor további különleges engedélyekre van szükség. A permetező drónoknál ez úgy néz ki, hogy rendelkezni kell a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által akkreditált képző intézmények által kiállított drónpilóta végzettséggel - amit egy sikeres vizsgát követően kapnak meg a hallgatók -, valamint egy LUC- vagy műveleti engedéllyel is, mivel a permetező drónok használata speciális kategóriába tartozik. Ezenkívül az is kell, hogy a permetező drónoknak legyen egy engedélye, amit a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) minősít. Erre azért van szükség, hogy ezek a drónok minősített permetező eszközként kerülhessenek a forgalomba.
Idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Portfolio Csoport rangos agrárdíjas pályázatát, amelynek célja, hogy egy-egy évben díjazni lehessen a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket. A november 30. -december 1-i kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencián az ágazat szereplői az Év női agrárvállalkozója díjat, az Év fiatal agrárszakembere díjat, az Év kertészete díjat, az Év állattenyésztője díjat, az Év növénytermelője díjat, az Év agrárinnovációja díjat, az Év agrárberuházása díjat és a Portfolio Agrárgazdaságért díjat nyerhetik el. A rangos díjakat - amelyeket a november 30-i szakmai program zárásaként, ünnepélyes keretek között adunk át - színvonalas szakmai zsűri ítéli oda. A díjakra a hazai agrárgazdasági élet bármely szereplője pályázhat, illetve javasolhat jelölteket. A Portfolio a nevezéseket az agrarszektordijak@portfolio.hu e-mail címen fogadja 2022. július 31-ig. A jelentkezésekhez, illetve a nevezésekhez egy űrlapot kell kitölteni és beküldeni, amely a portfolio.hu portálon, az Agrárszektor Konferencia weboldalán érhető el. Az űrlapot ide kattintva is le lehet tölteni. Legyen Ön is az év végi agrár-díjeső részese, nevezzen vagy jelöljön a rangos díjakra!
Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a drónok a gazdaság több területén felhasználhatóak és alkalmazhatóak. Mennyire elfogadottak a drónok ma Magyarországon? Mekkora az elfogadottságuk a mezőgazdaságban?
Nagyjából hét évvel ezelőtt kezdtünk el monitoring műveleteket csinálni, és körülbelül öt éve foglalkozunk permetező drónokkal Magyarországon, ekkor az érdeklődés és az elfogadottság a mostaninál jóval kisebb volt. Mára viszont általánosan elmondható, hogy nemcsak a gazdálkodók és az ipari szereplők - így például az építőipar és a biztonságtechnika szereplői - között is egyre inkább elfogadott a drónhasználat, de tulajdonképpen az egész társadalom elfogadja a drónos technológiát, sőt kifejezetten érdeklődik iránta, keresi és próbál valamilyen úton-módon bekerülni ebbe a körbe. Ez nem egy KSH-s adat, hanem a saját méréseink alapján látható az, hogy a magyar gazdálkodók több mint 80%-a nyitott a technológiára. Van, aki a drónok mindennemű alkalmazásához pozitívan áll; van, akit csak a felmérő drónok érdekelnek; és van olyan is, akit csak a permetezők. Az viszont egyértelműen kijelenthető, hogy a drónok egyre népszerűbbek, és folyamatosan nő a kereslet irántuk.
A drónok a mezőgazdaság terén is számos feladatra használhatóak, legyen az monitoring, vetés vagy permetezés. Magyarországon melyek a legjellemzőbb mezőgazdasági alkalmazásai a drónoknak?
Egyértelműen a permetezés a legnépszerűbb alkalmazása a drónoknak. Mindenki tudja, hogy erre miért van szükség, de sokat kell azon dolgozni, hogy ne azt lássák a gazdálkodók, hogy amit eddig hagyományos eszközökkel végeztek, azt most egy új technológia váltja ki, hanem azt kell megmutatni nekik, hogy ezek a drónok számos új lehetőséget is megnyitnak az agráriumban. Ezek a gépek olyan tevékenységekre is alkalmasak, amelyeket eddig nem végeztünk, pedig rengeteg pénzt is érhetnek. Egy multispektrális mérés például már akkor képes azonosítani egy betegséget egy növényen, amikor az szabad szemmel még nem látható. Ha képesek vagyunk hamarabb diagnosztizálni egy betegséget, akkor hamarabb be is tudunk avatkozni, ezáltal végeredményként jobb minőségű és magasabb termésátlagunk lesz, ami a folyamat végén nyilván extra jövedelmet ér. Ezekkel a drónokkal megvalósítható a differenciált tápanyag-kijuttatás is, és amikor elszabadultak az inputárak - ahogy azt most is tapasztalhatjuk -, ez rengeteg kiadást megtakaríthat a gazdáknak.
Miért éri meg a drónok használata a hagyományos módszerek helyett, például a növényvédelemben?
A permetezés tekintetében az egyik legfontosabb hívószó a bekerülés értéke. A permetező drón esetében ez mezőgazdasági mértékkel mérve rendkívül alacsony, mert egy ilyen egységet már akár 2,5 millió forintból meg lehet vásárolni. Egy átlagos beruházás azonban, akkumulátorokkal, töltőkkel és egyéb felszerelésekkel együtt elérheti a 6-8 millió forintot is, ám ez még mindig jóval olcsóbb, mint egy földi gép beszerzése. Emellett a drónok 90-95%-kal kevesebb vizet használnak fel, aminek környezetvédelmi és logisztikai szempontból egyaránt óriási a jelentősége.
Néhány hónapja elhárultak az utolsó akadályok is a drónok növényvédelemben történő felhasználását illetően, immáron hivatalosan is elismert szakma lett a növényvédelmi vezetése és kezelése. Milyenek az első időszak tapasztalatai?
Azt tapasztaljuk, hogy óriási az érdeklődés a drónok és a velük elvégezhető feladatok iránt, így például a permetező drónok kereslete is folyamatosan emelkedett. Noha a szabályozás sokszor hiányos volt, a technológia utat tört magának. Azáltal viszont, hogy hivatalos szakmává vált a permetező drónpilóta, hirtelen megnőtt iránta az érdeklődés: megállás nélkül csörögnek a telefonok, egyre több ember szeretné a technológiát legálisan és jól használni a gazdaságában. Mi azt tapasztaljuk, hogy a magyar agrárium szereplői és azok a cégek, amelyek a jövőben ebből kívánnak megélni, nagyon szeretnék betartani a jogszabályokat, és ezért mindent meg is tesznek. Azt nem mondom, hogy minden leegyszerűsödött már, azt viszont igen, hogy a permetező drónpilóta képzés elől elhárultak az akadályok, és rengetegen jelentkeznek rá.
Az ABZ Drone Kft. drónpilóta képzéssel is foglalkozik. Mennyire népszerű a vállalkozásnak ez a szolgáltatása? Mekkora az érdeklődés és a jelentkezés rá? Mennyit lehet keresni ezzel a szakmával?
A permetező drónpilóta képzésre óriási a kereslet, mi például egy olyan oktatási rendszert raktunk össze, ahol egy olyan 127 órás, gyakorlatorientált képzés várja a jelentkezőket, amiben szinte mindennap gyakorlattal is foglalkozunk. A hallgatók úgy ülnek bent a tanteremben, hogy ott van a távirányító, élesben használjuk a szoftvereket, és azokat a hardvereszközöket is, amelyek még nem magát a drónt jelentik. Rengeteg olyan gyakorlati időpont van ezekben a képzésekben, amikor élesben repülünk a drónokkal, és közben tanuljuk meg az elméletet. Mindezekkel egy piacképes tudást adunk át a hallgatóknak, amiből az következik, hogy nagyon jól tudnak keresni, akik elvégzik a tanfolyamot. De ez nagyban függ attól, hogy ki, hány drónnal szeretne majd dolgozni a jövőben.
Az beletelik egy kis időbe, mire egy vállalkozás visszatermeli nullára a költségeit. Utána már jó pénzt lehet keresni a drónokkal, de azt is számításba kell venni, hogy sok olyan költségelem van, amelyek miatt nem lehet határozottan kijelenteni, hogy ha egy drónpilóta dolgozik 20 napot, akkor keres 10 millió forintot. Ideális körülmények között, jó időben, normál vállalási árral dolgozva ezek a gépek képesek egy nap alatt 80-100 hektárt megcsinálni. Az a fiatal, aki az agrárdiplomája mellé drónpilóta végzettséget is szerez, az később könnyebben tud elhelyezkedni a cégeknél. Az állásinterjúkon nagyon jó alkupozícióból indul az, akinek nemcsak agrárvégzettsége van, de a precíziós technológiák használatról is hivatalos papírral rendelkezik.
Az elmúlt években volt részünk egy világjárványban, egy gazdasági megtorpanásban, alapanyag- és chiphiányban, illetve most a szomszédban zajló háború is nehezíti a dolgokat. Hogyan vészelte át a drónipar az elmúlt éveket? És hogyan az ABZ Drone Kft.?
Nem volt könnyű az elmúlt időszak, és az sem lesz könnyű, ami most következik. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy, bár hét éve kezdtünk el drónokkal foglalkozni, az ABZ Drone Kft. ebben a formájában 2020 februárjában kezdte el a tevékenységét ezzel a termékpalettával, az előtte lévő 3-5 év kifejezetten a kutatásról szólt. Tavaly több mint 300 hallgatót képeztünk ki, és habár az elmúlt kicsit több mint két év nehéz volt, Magyarországon és Európában is nagyon sokat lépett előre a drónok mezőgazdasági felhasználása. A chiphiány, alapanyaghiány okoz nehézségeket a dróniparban is, de messze nem olyan mértékben, mint mondjuk az autóiparban. A tulajdonosi körnek más vállalkozásai is vannak, mi ebből adódóan egy nagy tőkével bíró cég vagyunk, fel tudtunk készülni erre az időszakra, és komoly raktárkészlettel rendelkezünk. Ebből adódóan rövid szállítási határidővel tudjuk átadni drónjainkat.
A vállalat együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel. Ez egészen pontosan milyen milyen jellegű partnerséget jelent? Milyen közös projektek várhatóak az együttműködés keretén belül?
A cégnek két nagyon fontos stratégiai partnere van, az egyik a MATE, a másik a győri Széchenyi István Egyetem. A MATE-val több drónos projektben dolgozunk közösen, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy kihelyezett Innovációs Műhelye lettünk az egyetemnek, ami azt jelenti, hogy a drónok biztonságos felhasználását kutatjuk közösen, illetve minden olyan megoldást a drónok használatával kapcsolatban, amelyek nemcsak az agráriumban, hanem a biztonsági területen történő felhasználását is vizsgálja ezeknek az eszközöknek. Akár az agráriumról, akár az építőiparról beszélünk, a drónok kettős felhasználásának a lehetőségei és azoknak a kutatása leginkább a biztonsági szemlélettel a közös projektünk célja. A győri egyetemmel pedig drón- és payload-gyártások tekintetében és kutatásaiban működünk együtt.
Hogyan értékelik a 2020-2021-es éveket? Milyenek a kilátásaik a 2022-es évet illetően? Hogyan látják a drónok jövőjét az elkövetkező időszakban?
A 2020-2021-es években voltak nehézségek, de ezek ellenére is eredményes időszakot tudhatunk magunk mögött. Ami a 2022-es évet illeti, az rendkívül intenzívnek bizonyult eddig, mind az oktatás, mind az értékesítés, mind pedig az árbevétel tekintetében. Emellett vannak új céljaink és új terveink is, valamint ezeknek az együttműködéseknek a kutatás-fejlesztési részei, illetve folyamatosan tervezzük bővíteni a viszonteladói partnerek körét is. Az év legfontosabb eseménye talán az volt, hogy hivatalos drónpilóta képzési intézménnyé váltunk, illetve a képzés jogi hátterének letisztázódása. Ezzel már eddig is rengeteg munka volt, és ezt követően is sok feladat lesz azzal kapcsolatban, hogy minden jogszabályszerűen úgy működjön, és hogy a permetező drónok és a drónozás minél nagyobb körben el tudjon terjedni.
(A cikkben szereplő képek az ABZ Drone Kft. tulajdonát képzik.)