A félig drón, félig ugrórobot CropHoppert úgy tervezték, hogy képes legyen nagy távolságokat gyorsan áthidalni a földeken, hogy a növények állapotát ellenőrizze, emellett képes a gyomnövények és a betegségek felismerésére, mechanikai gyomirtásra és egy pontban történő permetezésre, írta meg a Future Farming. A robot egyik fő alkotórésze a szénszálas ugróláb, és van két flexibilis karja, amelyek úgy néznek ki, mint egy íj karjai. Ezek feszítettségéről egy elektromos csévélő mechanizmus gondoskodik, amely, ha a feszültséget kiengedi, és a karok visszacsapódnak az eredeti állapotukba, a levegőbe lökik a robotot. Az ugrás felénél bekapcsol a négy propeller, amelyek egyrészt megnövelik az egy “lendülettel" megtehető távolságot, másrészt gondoskodnak a biztonságos landolásról. Földet érés után a robot kiváló minőségű, nagy felbontású, talajközeli képeket készít, amelyek alapján az 1 milliméternél kisebb méretű problémákat is képes elemezni. A robot négy másodpercenként ugrik egyet, minden egyes alkalommal megismételve az eljárást.

A CropHopper Fred Millernek, a HayBeeSee Ltd. alapítójának és vezérigazgatójának az agyából pattant ki. A londoni születésű, amerikai kötődésű Fred Miller repüléstechnikát tanult az Imperial College London tudományegyetemen. Elmondása szerint a 20-30 percenként újratöltést vagy akkumulátorcserét igénylő drónokkal ellentétben a CropHopper 2-3 feltöltéssel vagy akkumulátorcserével körülbelül 70 hektárnyi területet képes ellenőrizni. A HayBeeSee jövőbeli tervei között szerepel az is, hogy a robot programozásába bekerüljön az is, hogy automatikusan a töltőállomás felé kezdjen ugrálni, ha egy bizonyos szint alá csökken az akkumulátora töltöttsége. A cég dolgozik már rajta, hogy a töltés vagy az akkumulátorcsere is automatikus legyen. Ha a robot bármi zavart érzékel, riasztani fogja a tulajdonosát, és ha szükséges, el is tud repülni a probléma közeléből.

Az ugrórobotot a cég úgy tervezte, hogy képes legyen önállóan működni, minimális emberi felügyelettel. A CropHopper úgy ugrál végig a földön, hogy egy arra rávetített 10x10 méteres rácsszerkezet pontjaira érkezzen. Közben pedig néha meg fog állni a levegőben, hogy 12 köbméternyi területről készítsen nagyfelbontású képeket, amelyeket feldolgozva képes lesz felismerni a betegségek vagy károkozók jelenlétét. A HayBeeSee elképzelése szerint a robot a jövőben képes lesz pontszerű gyomirtást is végrehajtani, illetve egy beépített rotációs kapával mechanikus gyomirtást végezni. Azzal, hogy 3-4 másodpercenként 10-10 métert képes haladni, 20 perc alatt 3 hektárnyi területet képes átvizsgálni, egy óra alatt pedig 9 hektárt tud ellenőrizni. (Vagyis nyolcórás munkanappal számolva egy nap alatt 72 hektárt képes bejárni.)

A gép kamerája által készített képek azonnal feldolozásra kerülnek, a kész eredményeket a robot feltölti a felhőbe. A kezelő ezeket valós időben tanulmányozhatja, illetve továbbíthatja egy fejlett mezőgazdasági programba, amely kezelési terveket készíthet a permetezésekre és jelezheti a mezőn dolgozó többi robotnak ezeket. A HayBeeSee saját szoftvert fejleszt a robotjaihoz, olyan algoritmusokkal, amelyek már a jelenlegi állapotukban képesek felismerni a gyomnövényeket, a károkozókat és a növényi betegségek tüneteit. A végső változatban be lehet majd állítani azt is, hogy a robot riadóztassa a kezelőjét, ha valamely probléma mértéke átlép egy bizonyos határt.

- magyarázta Fred Miller.

A HayBeeSee agronómusa, Lawrence Couzens elmondta, hogy hatalmas lehetőséget lát az ugráló robotban olyan területeken is, amelyeken az automatizálásra vonatkozó próbálkozások eddig kudarcot vallottak. A szakember kifejtette, hogy a permetezésre és az azonnali beavatkozást igénylő helyzetekre nagyon kevés idő áll a gazdák rendelkezésére, ezért is nagyon fontos, hogy az adatgyártás során olyan nagy felbontású képek készüljenek, amelyeken tisztán látható a kór- és károkozók tevékenysége. Ezeknek a képeknek nemcsak az elkészítésének kell minél gyorsabbnak lennie, hanem a feldolgozásának és a továbbításnak is, hogy az érintettek minél előbb tudják, egészen pontosan milyen problémával kell szembenézniük, és ennek megoldására milyen döntéseket hozhatnak. A CropHopper képes lesz arra, hogy kétnaponta végigdolgozzon egy napot, amivel a HasyBeeSee reményei szerint tavaszonként már az első levéltetűkolóniákat is ki fogja tudni szúrni. Az eddigi tesztek azt mutatják, hogy a robot lábai a későbbi fejlődési stádiumok során sem károsítják a növényeket.

(Címlapkép forrása: HayBeeSee)