Rengeteg hírt lehet hallani arról, hogy az alkatrész- és chiphiány hogyan befolyásolja a mezőgazdasági gépek gyártását, és ezzel együtt a forgalmazását is. Milyen trendek érvényesülnek most a mezőgazdasági gépek kereskedelmében? Ezek közül melyek azok, amelyek a leginkább hatással vannak az árakra?

A nagyvilágban az autóiparban elindult egy hullám a koronavírus-járvánnyal, a szállítmányok akadozásával és minden egyébbel. Keletkezett egy chiphiány, de ezen kívül nagyon sok olyan tényező volt, ami problémát jelentett alapanyagban, beszélhetünk itt akár az acélról, az alumíniumról vagy a nemesfémekről. Az elektronikai eszközök piaca fellendült a koronavírus berobbanásával. Ezeket a chipeket felszívta a szórakoztató elektronikai ipar: a laptopok, a hangszórók vagy a táblagépek, amiket otthon használtak az emberek. Ez a spirál begyűrűzött a mezőgazdaságigép-gyártókhoz is, a nagy gépgyártók is szembesültek azokkal a problémákkal, amelyek az alapanyag-ellátásban kialakultak. Az elmúlt 1-2 évben az acél ára a többszörösére emelkedett, de a tengeri hajózásé is. Volt olyan traktorgyár, amit le kellett állítani néhány hétre, mert nem volt öntvény a váltóhoz. Tehát nem csak az elektronikai hiány volt a gond. Ez az egész egy picit még tovább is gyűrűzik, mert még ha el is készül az adott gép vagy gépjármű, akkor a következő probléma a logisztika, a szállítás. Rengeteg logisztikai cég keres sofőröket. Ezek a problémák egymásra épülve bizonyos típusokból hiányt eredményeznek. Nagyon sok ország, épp a Kínától való függőség miatt elkezdett elektronikai gyárakat építeni, így például Franciaország vagy Németország. Sajnos azonban az orosz-ukrán háború miatt tovább romlott a keleti régióból érkező nyersanyagok behozatala. Ezt pedig nem lehet megoldani gyárépítéssel, ezért, attól tartok, nemcsak meg fog maradni ez a függőség, de romlani is fog. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a gépszállításoknál egészen biztosan lesznek csúszások, de aki időben döntött és megrendelte jó előre a gépeket, az ezt alig, vagy egyáltalán nem fogja észrevenni. Az AXIÁL Kft-nél igyekszünk a gép- és alkatrész-raktárkészletünket folyamatosan olyan szinten tartani, hogy a partnereinket ki tudjuk szolgálni. A mai világban nélkülözhetetlen, hogy előre gondolkodjunk, olcsóbb nem lesz a behozott gép és alkatrész. Ennek ellenére előfordulhatnak csúszások egyes specifikált gépalkatrészek esetében is.

A pandémia hatására alapvető változások történtek a mindennapi életben. Hogyan látják, változott-e a járvány miatt az ügyfeleik viselkedése, és ha igen, hogyan? Milyen vásárlói szokások jellemzőek mostanában?

A vásárlások nyilván a pályázatokkal vannak összefüggésben ebben az évben, de a pandémia rengeteg dologra ráébresztette az embereket, és nagyon sok digitális megoldást gyorsan kezdtek el használni, ezek bevezetése korábban éveket vett volna igénybe. Ott vannak például az elektronikus munkalapok, amiket alkalmazunk, az elektronikus számlázásról, ami nagyon felgyorsította az ügyintézést, egyben a papírmennyiség csökkenését is magával hozta. Az emberek jobban elkezdtek nyitni a social media irányába. Nekünk is megvoltak a pandémia előtti jól bevált hirdetési és kapcsolattartási módszereink, de ezek is megváltoztak, és mára eljutottunk oda, hogy több vásárlónk is, amikor leül egy üzletkötőnkkel tárgyalni, az adott gépet már a YouTube-oldalunkon fogja megnézni, vagy egy új gépről a Facebook-oldalunkról tájékozódik.

Elkerülhetetlen, hogy az online térben jelen legyünk, sőt ez az AXIÁL jövőbeli irányvonala, ugyanis rengeteg ember tájékozódik ott. A pandémia nagyban megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat, és mi igyekszünk ezzel folyamatosan lépést tartani.

Umenhoffer Péter

Az AXIÁL Kft. az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági gépforgalmazója. Melyek a vállalkozás által forgalmazott legnépszerűbb mezőgazdasági gépek? Ezek jellemzően milyen méretűek/teljesítményűek? Van-e, illetve volt-e bármiféle változás ezekben?

Nagyon sok márkával foglalkozunk, traktorban a legnépszerűbbek a Claas, a Fendt, a Landini, illetve a rakodógépek terén a Manitou, a Claas és a Scäffer. A munkagépeknél ki lehetne emelni a Horsch gépeket, de a Framest gépek is nagyon kedvelt, Magyarországon gyártott talajmunkaeszközök. A vetőgépeknél is vannak az összetettebb kategóriák, a bonyolultabb precíziós eszközök, illetve a kevésbé bonyolultak, mint például a Monosem vetőgépek, de a Sulky műtrágyaszórókat vagy a Berthoud permetezőket is sokan keresik.

Az AXIÁL Kft. nemcsak új, de használt mezőgépeket is forgalmaz. Mennyire népszerű ez a szolgáltatás a gazdák körében? Hogyan alakult ezek iránt a kereslet az elmúlt két évben?

Nagyon népszerű ez a szolgáltatás, de a használtgép-piacot mindig érdemes vásárlás előtt megvizsgálni. Általánosságban elmondható, hogy egy használt autó értékállóbb, mint egy új és ugyanez igaz a használt mezőgazdasági gépekre is. Természetesen számos pro-kontra érv van használt és új gép vásárlása mellett, de most az figyelhető meg, hogy a korábbi évekhez képest többen keresik a használt gépeket is. A legkeresettebbek a traktoroknál a 130-200 lóerő közti kategóriások, viszont a nagy, 300 lóerő feletti gépekre kisebb a kereslet, mert egy kisebb gazdaságnak nem ezekre van szüksége, de jelenleg a fent említett okok miatt ezekből a gépekből is hiány van a piacon. De a használtgép-piac külföldön is mindenütt húzta magával az újgép-piacot. A jelenlegi helyzetben nagyon sokan, ha vásárolnak is egy új gépet, nem biztos, hogy addig eladják a használt gépeket, amíg meg nem érkezik az új. Azt látom, hogy nagyon sokan háztól adják el a gépet, mert amikor valaki új gépet vesz, sok helyen csak nagyon szűkösen számítják be a régit. Mi a használt gépeket felmérjük, átvizsgáljuk és kijavítjuk az esetleges nagyobb hibákat. Ezek a gépek csak ezután kerülnek vissza a piacra tőlünk.

Manapság egy vállalkozás számára szinte kötelező a folyamatos fejlődés, az egyre innovatívabb technológiák és megközelítések alkalmazása. Milyen innovációkat, milyen nagyobb fejlesztéseket hajtott végre az AXIÁL Kft. az elmúlt időszakban? Milyen tervek vannak a jövőre nézve?

A múltban nem mindig a legerősebb és a legnagyobb maradt életben, hanem az, aki fogékony volt a változásra. Az elmúlt évek technikai kihívásai minket is érintenek, és ezekkel lépést kell tartani. 10 évvel ezelőtt nálunk is bevezetésre került az SAP rendszer, a CRM rendszerünk, minden ezen keresztül megy, a számlázás, a gépforgalmazás. Ezen is szeretnénk újítani a jövőben. Tavaly átadtuk a magas raktárunkat, ami egy 2 milliárdos beruházás volt, itt egy automata raktárt állítottunk be, egy 36 ezer doboz befogadására képes, teljesen automata raktárat, illetve egy 5 ezer raklaphelyes magas raktárat építettünk a jelenlegi kapacitásunk mellé.

És mi a helyzet informatikai fronton?

Az informatikai rendszerünket is folyamatosan bővítjük. Minden kollégánk fel van vértezve azokkal az eszközökkel, amire szüksége van. A telefon, a laptop vagy a táblagép már majdnem alapszintű az embereknél a munkában, valamint már az összes gépünket - ami bekerül a telephelyre - egy NFC-chippel látjuk el, amit egy telefonnal is le lehet olvasni. A 2021-es gépes leltárunkat már ennek segítségével negyedannyi idő alatt tudtuk elvégezni, mint azt megelőzően papíron. De a gépgyártók ugyanígy fejlesztik azokat a telematikai rendszereket, amikkel valós időben tudják követni a gépeket, és ha egy gép meghibásodik, már nem az az első, hogy a szerelő kimegy és megnézi, mi lehet a gép baja, hanem a telephelyen a szervizmérnök belép a rendszerbe, látja a hibakódot, és már felkészülten, a szükséges alkatrészekkel együtt tud odamenni, és kijavítani a hibát. És ezek a rendszerek folyamatosan fejlődnek. A digitalizáció terén tavaly az Infobex Kft-vel közösen elindítottuk a mAXI-NET 2.0 rendszerünket, ami egy országos lefedettségű korrekciós jelrendszer. Korábban is működtek már ilyenek, amelyek a fölöttünk lévő műholdas rendszerek pontosítására szolgálnak, hogy 2 cm-es pontossággal tudjanak dolgozni a földeken. De ezek a rendszerek csak két műholdcsoportot, az amerikai és az orosz műholdakat tudták kezelni. Többször voltak olyan problémák, hogy volt egy kitakarás, nem látott elég műholdat a rendszer. A mAXI-NET 2.0 már nemcsak az orosz meg az amerikai, hanem a kínai és az európai Galileo műholdaktól is kap jelet. Vagyis ezzel a rendszerrel olyan korrekciós szolgáltatást tudunk biztosítani, ami az önvezető autóknak is a jövője lehet a városokban. Ez a rendszer egyedülálló Magyarországon, és mivel a jelenlegi helyzetben az orosz műholdak jelei bármikor változhatnak, ezért fontos "több lábon, több műholdon állni".

A digitalizáció ezt az ágazatot is elérte, és egyre gyorsuló tempóban formálja át a mezőgazdaságot, és mindazt, amit eddig róla gondoltunk. Hogyan látják, milyen irányba halad a digitalizáció Magyarországon? Melyek azok a külföldi jó gyakorlatok és megoldások, amelyeket itthon is adaptálni lehetne és kellene?

Nem igazán tudok olyan megoldást mondani, ami a nagyvilágban jelen lenne a gazdálkodóknál, de Magyarországon még nem. Szerencsére elmondható, hogy a mezőgazdaság fejlődése elég erős volt az elmúlt években, és akár a robotkormányzásokat nézem, akár a terv szerinti kijuttatásokat, a műholdas hozamtérképeket, vagy a gépek felszereltségét, ezekkel Magyarország abszolút nincs lemaradva. Hogy mit hozhat a jövő, azt én három oldalról közelíteném meg. Az egyik az emissziós normák kérdése. Most Stage V-nél tartunk, már majdnem friss levegőt pufognak ki a traktorok, de technológiailag nem nagyon van ennél tovább. Eljutottunk a fejlesztésnek egy olyan szintjére, hogy ami ezt tovább vihetné, az rendkívül költséges lenne, és nem biztos, hogy akkora előrelépést hozna. A másik a környezetvédelem kérdésköre. Az elektromos traktorokra gondolok itt, amelyek jól működnek a kommunális szektorban vagy a szőlészetekben, ahol nincs szükség nagy lóerőtartományra. Az, hogy a városban ellocsolgatják a virágokat, vagy elviszik a szőlősládákat, ezeknek az eszközöknek ez nem jelent problémát, de ezeknek a hatótávja még nincs olyan szinten, hogy a nagy szántóföldi művelés során is használhatók legyenek. Fizikailag nincsenek meg azok az akkumulátorok, amelyek jók lehetnek egy szántáshoz. A kis kertészeti traktorokba beleraknak egy kis elektromotort, de annak működtetni kell a hidraulikus rendszert, vagy ehhez a traktorhoz olyan eszközök kellenek, amik szintén elektromotorokkal vannak meghajtva.

Milyen irányba fejlődik a gépgyártás? És milyen irányba halad a mezőgazdaság?

Már vannak autonóm traktorok, noha Európában még nem engedélyezték őket, előbb-utóbb kelleni fog majd egy olyan felügyeleti szerv, aki ott van mellettük. Ezeknek a technológiáknak a rohamos fejlődése figyelhető meg a mindennapokban. A gépgyártó cégek olyan igazán nagy újítást - mondjuk egy vetési vagy szántóföldi technológiában - már nem tudnak hozni, inkább abba az irányba mennek el, hogy a vegyszeres gyomirtást, hogyan lehet inkább mechanikusan megoldani. Vagy hogy már van olyan technológia a permetezésnél, hogy a kalászt teljesen körbeöleli a permetszer, mert olyan alacsonyan tud menni a fúvókasor, hogy nincs elsodródás. Bár nem biztos, hogy a növényvédő szerektől mindig félnünk kell, mert szerintem csak mechanikai gyomirtással nem lehet teljesen kiküszöbölni a gyomok jelentette problémát. Ugyanez a helyzet a műtrágyázásban: ha terv szerinti kijuttatást alkalmazunk, akkor csak azt a mennyiséget szórjuk ki, amire a növénynek szüksége van, és szerves trágyából ezt nem lehet megoldani. Itt mindig egymásnak fog feszülni egy picit a környezetvédelem, illetve a felhasználói oldal. El kell menni addig a szintig, hogy ez egy megfelelően leszabályozott környezet legyen, részletes és egyértelmű előírásokkal.

Az utóbbi években egyre égetőbb problémává vált a generációváltás kérdése. Az AXIÁL Kft. hogy látja, hogyan lehetne a fiatalokat megnyerni az agráriumnak? Ezzel együtt mit tapasztalnak, nőtt-e az érdeklődés az agrárgépész képzések és szakok iránt, és ha igen, milyen mértékben?

Nőtt, de sajnos nem drasztikusan. Hét évvel ezelőtt az AXIÁL Kft. a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségével (MEGFOSZ) közösen elindított egy programot, ez volt a "Legyél te is agrárgépész!". Már egy évtizeddel ezelőtt is azt mondtuk, hogy a mezőgazdasági társadalom kiöregedőben van, és hogy az utánpótlás-kérdés nem tűr halasztást. Ennek a programnak azért kellett elindulnia hét évvel ezelőtt, hogy a fiatalokat bevonzzuk a szakmába. A problémáról mindenki tud, mert ez nemcsak a mezőgazdaságban van így, hanem szinte mindenütt megjelenik. Valamilyen szinten ezt a munkaerőhiányt igyekeznek kiváltani a korábban már említett egyre nagyobb gépek.

Mennyire lehet vonzó az agrárgépészet a fiatalok számára? Milyen módszerekkel, milyen ösztönzőkkel lehetne népszerűsíteni ezt a pályát körükben?

Ebben a szakmában már olyan versenyképes fizetések vannak, amelyek biztos megélhetést tudnak nyújtani a fiatalok számára, amit nagyon kevés másik szakma tud biztosítani. Ami az agrárgépészetet illeti, ezeket a gépeket folyamatosan karban kell tartani, és akinek megvan ez a szakértelme, annak nagyon komoly jövőképe lehet ebben az ágazatban. A mesterséges intelligencia nagyon sok szakmát ki fog váltani, de ez nem azt fogja jelenteni, hogy az emberek munkanélküliek lesznek, hanem új szakmák fognak megjelenni. A növénytermesztést a gépek nem fogják tudni emberek nélkül megoldani, mindenképpen kelleni fog emberi hozzáértés, az ötlet és a figyelem. Mert mindennek az alapja az élelmiszer, és ezt nem szabad teljes egészében egy gépre rábízni. Úgyhogy nagyon sok szakma át fog alakulni, de agrárgépészekre mindig szükség lesz, és a fiatalok is látják ezt. Nem szeretek a problémákról beszélni, mert az már lerágott csont, de ha ezeket a programokat tovább tudjuk vinni, akkor az már jó. És itt lesz nagy szükség a közösségi médiára, mert azon múlik, hogy mit látnak ebből a területből a fiatalok. Ha azt a gondolatot el tudjuk ültetni bennük, hogy ebben van jövő, van pénz, ha szexivé tudjuk tenni nekik az agráriumot, akkor jó úton haladunk, mert egyáltalán nem biztos, hogy minden fiatal nagyvárosi környezetben akar élni. Az agrárszakképzést tovább kell fejleszteni, de az nem a mi dolgunk, nem is a mi kezünkben van. De az egész agrármarketinget is át kell gondolni egy kicsit, és elvinni ebbe az irányba.

(A cikkben szereplő képek az AXIÁL Kft. tulajdonát képzik.)