Az afrikai harcsa a sugarasúszójú halak osztályának a harcsaalakúak rendjébe, ezen belül a zacskósharcsafélék családjába tartozik. Itthon csak nyáron telepítik, mert télen elpusztulnak.
Az afrikai harcsa jellemzői és előfordulás
Az afrikai harcsa megtalálható Afrika összes vizében és a Közel-Keleten is. Az 1980-as években, ezt a halat a Föld majdnem minden országába betelepítették, köztük Brazíliába, Vietnámba és Indiába is. A betelepítés célja a halászható halállományok növelése volt, olyan helyeken, amelyeken egyéb halfajok nem képesek megélni.
Az afrikai harcsa megél az édesvizű tavakban, folyókban, mocsarakban, sőt még a szennyvíztisztítókban és a kanálisokban is. Az 1980-as években került az országba, kifejezetten gazdasági célból. Inváziós halfaj nem lett belőle, nem vészeli át a hazai teleket nem vészeli át. Az afrikai harcsa teste nagy és angolnaszerű. Hátrésze általában sötétszürke, melyen fekete mintázat lehet, a hasi része pedig fehéres. Gyorsan növekszik, és szinte mindent megeszik.
A kifejlett afrikai harcsa kb. 1-1,5 méter hosszú. A hal teste karcsú; feje csontos és lapos, fején széles száj van, melyen 4 pár bajuszszál található. Az úszóhólyag mellett toll alakú, szivacsos képződmények alakultak ki, amik lehetővé teszik, hogy a hal képes legyen további levegőt raktározni. Tüskéi csak a mellúszóinak vannak. Az afrikai harcsa a többi harcsához hasonlóan éjjeli életmódot folytat. Dögevő és vadászó állat is egyben, mivel igen széles a szája, képes felfalni nagyobb zsákmányállatokat is. Igen szívós fajta, a nagyon sáros pocsolyákban is megél. Meglepő lehet, de az afrikai harcsa képes morgó hangot kiadni.
A horgász április 8-án hajnalban fogta ki a 14,5 kilós zsákmányt a közel 400 hektáros Gyékényesi Kavicsbányatóból.
Az elmúlt napokban elkezdtek pusztulni a busák a Dunában és a Sugovicában bajai szakaszán.
A szakértők szerint nitrogénterhelés okozhatta a Velencei-tónál tapasztalt halpusztulást.
Hiába a folyamatosan fejlődő halgazdálkodási szakrendszer, évente majdnem ötvenszer kell közbeavatkozni a haltelepítések miatt.
Elkezdődött a 2025-ös horgászszezon, többek között az idén debütáló elektronikus naplóval.
A folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített fészket helyeztek ki.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.