
Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
A szőlőkabóca Amerikában őshonos. Európában először 1958-ban, Franciaországban találták meg. Itthon 2006-ban észlelték először. Fő tápnövénye a szőlő, aminek a levélfonákán szívogat.
Az amerikai szőlőkabóca jellemzői
Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől-közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. Az amerikai szőlőkabóca rajzáscsúcs időjárástól függően július vége és augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz.
Fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak. Hazánkban 2006 tájékán jelentek meg az első szőlőkabócák, de kezdetben alacsony egyedszámban, majd 2014-re már az összes megyéből érkezett róluk bejelentés.
Honnan ismerhető fel az amerikai szőlőkabóca?
A nimfák kezdetben átlátszó, majd sárgás színűek, az imágók viszont barnás, foltokkal tarkított külsővel rendelkeznek. A teljesen kifejlett szőlőkabócák körülbelül 5 mm hosszúak. Mindössze néhány nap leforgása alatt képesek rettentő mértékben elszaporodni. Tojásaikat a szőlőtőke kétéves szárrészének kérge alá helyezik. A szőlőkabóca kizárólagos tápnövénye a szőlő, melynek leveleit szívogatja. Azonban gyakran összetévesztik a megszólalásig hasonló, közeli rokonaival, a többi mezei kabócával.
Az amerikai szőlőkabóca azért okozhat komoly fejtöréseket, mert az aranyszínű sárgaságot kiváltó fitoplazma hordozója. Ez a szőlő egyik olyan kórokozója, ami ellen tulajdonképpen nem létezik ellenszer, így a betegséget terjesztő kártevők gyérítése kiemelten fontos. A fertőzés kezdetben rendkívüli mértékben csökkenti a terméshozamot, végül elpusztítja a szőlőtőkét.
Hogyan lehet védekezni az amerikai szőlőkabóca ellen?
A kifejlett egyedek nagyon-nagyon szívósak, így szinte lehetetlen megszabadulni tőlük, még a fagyokat is túlélik a szőlőkabócák. Emiatt, legfeljebb minimalizálni lehet számukat. Legyőzésükben az időzítés és a megelőzés játszik kulcsszerepet: a legjobb eredményt a lárvakelés során alkalmazott, elfogadott rovarölő szerekkel érhetjük el - ez május közepétől június közepéig esedékes.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.