
Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Az articsóka Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágzatú zöldség- és gyógynövény. Az ókori görögök óta fogyasztott zöldségféle. Európában leginkább Olaszországban termesztik.
Az articsóka jellemzői és termesztése
Az articsóka magas termetű, évelő növény. Hosszú levelei osztottak, zöldeskék színűek, fonákja pedig fehéres színű. Ránézésre rokonaihoz, a bogáncsformákhoz és a szamárkenyérhez hasonlóan veszedelmesen szúrósnak tűnik, filces-szőrös levelei azonban puhák, kellemes tapintásúak. Az articsóka magról hajtva többnyire csak a második évben kezd virítani, és 3-4 éven át ad jó termést. A bogáncséhoz hasonló, bíborszínű, majd ököl nagyságúra megnövő fészekvirágzatai a nyár végén jelennek meg a virágzati tengelyeken.
Habár Magyarországon csak elvétve termesztik, az articsóka nálunk is megmarad a kertben, így akár gasztronómiai élvezeti értékéért, akár különleges megjelenéséért érdemes megpróbálkozni az ültetésével. Ha palántát ültetünk, az articsóka tövek lehetőleg 1x1 méter távolságba kerüljenek egymástól, mivel helyigényes zöldségnövényről van szó. Ha saját magunk szeretnénk felnevelni az articsóka palántát, akkor már februárban el kell vetnünk a magokat melegágyban, vagy cserépben, majd márciusban ki kell válogatni a hajtásokat. Az articsóka palánták májusban kerülnek ki a végleges helyükre, a róluk leszedett rügydugványok segítségével pedig az articsóka tovább is szaporítható, szintén melegágyas gyökereztetéssel.
Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy az articsóka egy víz- és tápanyagigényes növény, ami miatt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ne szomjazzon - de ne is áztassuk el! Az articsóka virágzatkezdeményeit július és szeptember között általában folyamatosan szüretelhetjük. Ősszel az elvirágzott articsóka szárakat kitörik, majd talajtakarással, felkupacolással védik meg a növényt a téli faggyal szemben. Az articsóka 3-4 éven keresztül ad megfelelő termést, ezek közül is érdemes a kisebbeket felhasználnunk fogyasztásra, hiszen azok zsengébbek.
Az articsóka felhasználása és jótékony hatása
Az articsóka nemcsak zöldségként, hanem gyógynövényként is nagy népszerűségnek örvend. A leveleiből készült articsóka kivonat számos gyógyszer és étrendkiegészítő alapja, hiszen erősíti a májszövet regenerálódását, illetve javítja az emésztést és epehajtó hatással is bír. Az articsóka a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen is alkalmazható, ugyanis csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást. Mindezek mellett jót tesz az érelmeszesedés ellen és felhasználható cukorbetegség, illetve a vesebántalmak ellen egyaránt
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.