A bagolylepkefélék családjába több mint 35 000 ismert faj tartozik, összesen több mint 4200 nemzetség. Ők alkotják a lepkék legnagyobb családját.
A bagolylepkefélék jellemzői
A bagolylepkefélék alkotják a lepkék legnagyobb családját, ebből mintegy 1450 faj található Európában. Szárnyfesztávolságuk 14-300 mm-es lehet, a legtöbb európai fajnak szárnyfesztávolsága 20-60 milliméter közötti. A testük megnyúlt és közepesen erős, első pár szárnyuk pedig hosszúkás háromszög alakú. Ezen a szárnyukon jellegzetes rajzolat van, mely tipikus esetben a szárnyak külső felében elhelyezkedő vese vagy bab alakú vesefoltból, ezen belül körfoltból, és a körfolt alatt látható hosszirányban megnyúlt csapfoltból áll.
Emellett a szárny bármely részén zegzugos harántsávok alakulhatnak ki. A legtöbb bagolylepkefélének drapp vagy szürke első szárnya van, de néhánynak élénk színű hátsószárnya is lehet. A bagolylepkék túlnyomó többsége éjjel repül, és szinte mindig erősen vonzza őket a fény és a nektárban gazdag virágokat kedvelik. Egyes családok a denevérek kedvelt zsákmányai közé tartoznak, de sok fajuk rendelkezik olyan apró szervekkel a fülükben, amivel képes a denevérek "hanglokátorának" megtévesztésére, így el tudja kerülni azokat.
Számos faj lárvái a talajban élnek és mezőgazdasági, illetve kertészeti kártevők - ezek a fiatal káposztaféléket és a salátaféléket egyaránt károsítják. A legtöbb bagolylepke hernyó éjszaka táplálkozik, nappal a talajban vagy a tápnövénybe bújva pihen. Különlegességük, hogy a hernyóik olyan mérgező növényeket - mint például a dohány - is képesek elfogyasztani károsodás nélkül, amiktől más rovarok elpusztulnak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles programja április elsején vette kezdetét.
A hazai lepkék tényleg érzik már, hogy mikor lehet vége a télnek Magyarországon?
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Segíts kiválasztani a 2025-ös Év beporzóit, a szavazatok beérkezésének határideje: 2025. február 15.
Megállíthatatlanul terjednek az inváziós poloskák, idén egy új faj is gyarapodik az országban.
Hiába lesz 5 millió tonna körüli kukoricánk idén, minőségi oldalon ez nagy valószínűséggel nem fogja fedezni a hazai igényeket.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.