Bükk

A bükk a Magyar-középhegységben 600 m fölött erdőalkotó, többek közt a Gödöllői-dombság területén is élő faj. A Kárpátokban 400–1200 m között egyeduralkodó.

Elterjedése és jellemzői

A hűvösebb és csapadékosabb éghajlatot kedvelő, mészkedvelő faj, ezért Magyarországon leginkább a középhegységek tetőin, illetve északi lejtőin nő, az Alföld peremére ritkán ereszkedik le. Későn lombosodik, de akkor mély árnyékot ad, és maga a bükk is jól tűri az árnyékot. Levele talajjavító hatású, a virágait pedig a szél porozza be. A makkokat ősszel erdei állatok, például mókusok, szajkók hordják szét, amik aztán tavasszal, az avar alatt, sötétben fognak kicsírázni. Erdészetekben őszi magvetéssel, míg a kertészetekben növényházi oltássál szaporítják.

A közönséges bükknek egyébként vannak olyan gyümölcsei is, amelyek ősszel megnőnek és beérnek, és úgynevezett "bükkösök", - ezek a gyümölcsök fás borításukról ismertek, amelyet sokan sündisznónak is nevezhetnek, mivel tüskék vannak benne, és két vagy három barna magja van.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Hamarosan újra együtt az agrárszakma!
Támogatott tartalom

Kalászos növények a klímaváltozás árnyékában (x)

Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.

Támogatott tartalom

Algával a klimatikus kihívások ellen (x)

A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.