
Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
A csemegekukorica kedvelt csemege, és a konzervipar számára is fontos növény. A kukoricát az Óvilágba először Kolumbusz Kristóf hozta be, méghozzá 1493-ban.
A csemegekukorica a takarmányozási célra termelt kukoricának közeli rokona, és bár hasonlítanak egymásra, nem összekeverendőek. Fontos különbség az, hogy nagyobb a cukortartalma, valamint kisebb termetű és igényesebb fajta is. A spanyolok és a portugálok terjesztették el a 16. század elejétől Afrikában, Ázsiában, majd Ausztráliába pedig a hollandok és az angolok vitték el a 17–18. században. Érdekesség, hogy a magyar konzervkukorica többségét főleg Nyugat-Európában adják el, de jut belőle a Közel-Keletre és Japánba is. Az eladott kukorica mennyiségét tekintve Magyarország a második helyen van a világpiacon.
A csemegekukorica termesztése és ápolása
A kukoricát többnyire közvetlenül vetik, miután már biztosan elmúlt a fagyveszély, ami többnyire áprilisra tehető, egészen június közepéig. Vethető kabakosok között köztesnövényként, valamint korán lekerülő zöldségfélék után – ilyen például a retek, zöldhagyma és a saláta is. Vetésmélysége 3-5 centiméter közötti, ha valaki otthon termeszti, akkor az ajánlott sor-és tőtávolság 70 cm x 20 cm.
A csemegekukoricának sok tápanyagra és nedves, gazdag talajra van szüksége ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön, valamint érdemes szervestrágyázni is. Mivel a fejlődésének intenzív időszakában több vizet és tápanyagot igényel (ez a virágzás előtt 1–2 héttel és a virágzás után 2–3 héttel van), fontos, hogy ilyenkor nagyobb vízadaggal öntözzék meg. Ha a növény eléri a 15-20 centimétert, akkor fejtrágyát is lehet adni hozzá, meg fogja hálálni. Olyan helyet kell számára választani, ahol legalább 6 óra közvetlen napfény éri, lehetőleg szélvédett helyen.
Ami pedig szintén elengedhetetlen, az nem más, mint a gyomirtás, melynek legjobb módja a kapálás. Azt viszont szem előtt kell tartani, hogy a gyomirtás során ne kerüljünk túl közel a növényhez, mivel a gyökerek nagy része a felső, művelt rétegben helyezkedik el. Nagy hangsúlyt kell fektetni a betakarítás helyes idejére is, melyet könnyedén meg lehet állapítani: egy szemet meg kell karcolni körömmel, ha folyadékot ereszt, akkor érett, kezdődhet a betakarítás!
A csemegekukorica kártevői
A kukoricabarkó nagy veszélyt jelenthet a kelő növényekre. Egy 6-8 mm hosszú, fekete bogárról van szó, mely az előző évi kukoricatábla talajában telel, nagyjából 20-50 cm mélyen. Eleinte karéjozva rágják a leveleket, majd keresztben átrágják azokat, sőt, akár tarrágást is okozhatnak. Talajfertőtlenítéssel lehet védekezni ellenük.
A kukoricamoly szintén sok fejfájást okozhat a kukorica szárában és a csövekben is. Kifejlett lárvái telelnek, többnyire a kukoricaszárban. A tojáscsomókat érdemes figyelni, és fontos alacsony tarlót hagyni és szétzúzni a kukorica szárát, valamint mélyen beszántani a tarlómaradványokat.
A csemegekukorica levelein, virágzatán és a csuhéleveleken a zöld kukorica-levéltetű és a zselnicemeggy-levéltetű is megjelenhet. Károsításuk miatt visszamaradnak a növények fejlődésükben, az általuk ürített mézharmaton pedig megtelepszik a korompenész.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.