
Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
A cseresznyelégy áttelelnek a talajban, és a nőstények akár 200 tojást is leraknak. A kukacosodásért a cseresznyelégy a felelős, ami akár az összes gyümölcsöt beköpheti.
A cseresznyelégy jellemzői és kártétele
A cseresznyelégy egy olyan kártevő rovarfaj, ami képes a cseresznye termésének akár teljes egészét, a meggynek pedig 50%-át elpusztítani egyetlen szezon alatt. Két fajtáját lehet megkülönböztetni: az európai cseresznyelégy és az amerikai keleti cseresznyelégy egyaránt pusztítja a termést. A cseresznyelégy egészen apró rovar, 3-4 mm-es nagyságú, felismerhető fekete-sárga színeiről, feketecsíkos szárnyairól.
A cseresznyelégy a gyümölcs zsendülésekor támad, ami május végére, június elejére esik, hiszen ilyenkor kezdenek a gyümölcsök sárgulni, színesedni. A cseresznyelégy tojócsövével a gyümölcs bőre alá helyezi a petét, a „foglalt” cseresznyét pedig feromonokkal jelöli meg, hogy a többi cseresznyelégy tudja, hogy az a hely bizony már másé. Bár még ennek ellenére is megeshet az, hogy egyszerre két nyű, vagy, ha így ismertebb, kukac fejlődik a cseresznye maghoz közeli húsában.
Így védekezhetünk a cseresznyelégy ellen
A cseresznyelégy elleni küzdelemben két típus ismert: a vegyszeres és a vegyszermentes védekezés. Hogy melyiket használjuk a cseresznyelégy ellen, az attól függ, hány fánk van, és milyen célra hasznosítjuk a cseresznye vagy a meggy gyümölcsét. Ha például cefrének szánjuk, akkor nem nagy gond benne a kukac, de ha nyersen szeretnénk fogyasztani vagy befőznénk, akkor az már gondot okozhat. Ha csak 1-2 fánk van a kertben, amit azért tartunk, hogy a nyáron egy falatozzunk belőle, vagy pár üveg befőttet eltegyünk, nem kell a fákat cseresznyelégy ellen permetezni.
Használjuk ki a cseresznyelégy csapda adta lehetőségeket: ezek A4-es méretű, egyik oldalán légyragasztóval bevont papírok, csőformára hajtva. A cseresznyelegyet vonzza a sárga szín, és ugyan nem feltétlenül nyújt 100%-os védelmet, de így a gyümölcs egészséges és úgymond bio marad. Permetezhetünk is, de mindenképpen figyeljünk arra, hogy ne szélben tegyük és kizárólag engedélyezett vegyszereket használjunk! Érdemes figyelnünk a sárga papírokat a fákon: amint megjelentek rajta az első cseresznyelegyek, kezdhetjük a permetezést.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.