
Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
A fülbemászó egy elterjedt európai rovarfaj. A nevével ellentétben viszont nem költözik más állatok hallójáratába, a dobhártya átfúrása pedig szintén csak elterjedt tévhit.
A fülbemászó a mezőgazdasági kártevőket pusztítja, de elszaporodva komoly károkat okozhat a gyümölcsök megrágásával. Röpképes, de csak ritkán repül. A fülbemászó teste 10-15 milliméter hosszú, lapított, hosszúkás. Potroha feltűnő, fogószerű fartoldalékban végződik, minek két szára a hím esetében erősen görbült, középen egy-egy foggal, a nősténynél viszont majdnem párhuzamos és egymáshoz simuló. A fogónak az ellenségek elriasztásában, a táplálék szájhoz emelésében és a szárnyfedő alatt többszörösen összehajtogatott hártyás szárny kicsomagolásában van szerepe.
A fülbemászó külső szárnya apró, pikkelyszerű szárnyfedő. Alapszíne rozsdás gesztenyebarna, a feje világosabb, a lábai pedig sárgásak. Feje a formáját tekintve leginkább a szívre hasonlít, amin található a rágó szájszerv és az összetett szemek. Pontszemei nincsenek, a potrohban kellemetlen szagú váladékot termelő hólyagok találhatóak, amik a folyadékot akár 10 centiméteres távolságra is ki tudják lövelni.
Nem káros, de nem is hasznos a fülbemászó
A fülbemászó kifejezetten hasznos azáltal, hogy a levéltetveket, az atkákat és az egyéb, kártevő, apró rovarokat elpusztítja. Ugyanakkor a tartósan száraz, aszályos időszakban megrágja a dísznövények leveleit és hajtatásait, ezzel rontja a növények esztétikai értékét. Egyes helyeken, például közparkokban, természetvédelmi területeken mesterséges búvóhelyeket állítanak fel a fülbemászók részére. Máshol viszont csapdákat helyeznek ki, hogy elpusztíthassák. Ebből is látszik, hogy nehéz megítélni, hogy hasznos vagy káros-e a fülbemászó, de egy biztos: közel sem annyira ördögtől való élőlény, mint ahogyan azt sokan gondolják.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.