A gyakori lopódarázs a kaparódarazsak családjába tartozó, eurázsiai elterjedésű rovar, ami agyagból építi fészkét és lárvái etetésére megbénított pókokat helyez el benne.
A gyakori lopódarázs jellemzői
A lopódarazsak hazai és idegenhonos fajai időnként az épületekben, lakásokban is felbukkannak, de aggodalomra semmi ok. Békések és magányos életmódúak, tehát nem fogja egy darázskolónia rövidesen átvenni a hatalmat az adott helyiségben. Habár lopódarazsaknak neveztetnek, nem meglepő módon nem visznek el semmit a lakásból. Hozni viszont annál inkább hoznak: jellegzetes, sárból tapasztott ivadékbölcsőket építhetnek a rejtett zugokba, amikben a pókok nem a legszebb óráikat töltik el. A lopódarazsak a fullánkos hártyásszárnyúak közé tartozó, magányos életmódú rovarok. Nevük egyébként a lopótökre emlékeztető, hosszú, karcsú nyelű potrohukra utal,
A lopódarazsak nagyobb testű, 1,5-3 centiméteres, feltűnő színezetű darazsak. Nagy termetük, feltűnő színeik és „karizmatikus” testalkatuk riasztóan hathat, ám meglehetősen ártalmatlan állatok. A kifejlett lopódarazsak fullánkja ugyan át tudja ütni az emberi bőrt, szúrásuk fájdalmas, erős gyulladást viszont nem okoz, hatása pedig rövid idő alatt elmúlik. Ugyanakkor soha, semmilyen esetben sem támadnak az emberre, a szúrásukat csak azzal lehet kiprovokálni, ha valaki szabad kézzel megfogja őket - éppen ezért, ha látjuk is őket, ne kezdjük el bolygatni, bántani, és ők sem fognak minket.
Egyébként jellegzetes sárépítményeikkel gyakrabban találkozhatunk, mint magukkal a lopódarazsakkal. Ezek mindig valamilyen meleg, esőtől védett helyen készülnek, sokszor épületek, lakások megfelelőnek ítélt zugaiban. A nőstény lopódarázs pocsolyák, kerti csapok környékén gyűjt sarat az építményéhez, ebből készíti hosszúkás, hordó alakú ivadékbölcsőit. A gyakori lopódarázs a sarat kis golyókká gyúrja, majd a rágói közt szállítja az építkezés helyszínére, és lábaival formálja, tapasztja hozzá az előző rétegekhez. A felnőtt darazsak a virágok nektárjával és pollenjével táplálkoznak. Nappal aktívak, júniustól szeptemberig lehet találkozni velük. A nőstények a fészken töltik az éjszakát, a hímek pedig a fákon vagy bokrokon.
Ez az inváziós faj Európa számos országában gyors terjedéssel komoly veszélyt jelent az adott terület őshonos beporzóira.
Segíts kiválasztani a 2025-ös Év beporzóit, a szavazatok beérkezésének határideje: 2025. február 15.
Az invazív faj megjelenése komoly fenyegetést jelent a hazai méhészetre és ökoszisztémára.
Amikor csak néhány darázs van az ember körül, akkor nem érdemes csapkodni, mert ez a faj önmagától nem támad, csak védekezik.
A lódarázs nem ellenség – ezt tedd, ha szembe találkoztok az erdőben
Idén közel három héttel hamarabb jelentek meg akár tömegesen is a darazsak Magyarországon.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.