
Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
A juhargubacsatka a pókszabásúak osztályának bársonyatka-alakúak rendjébe, a gubacsatkafélék családjába tartozó faj. Mindenhol megtalálható, ahol a juhar fajok is előfordulnak.
A juhargubacsatka jellemzői
A juhargubacsatka például az Egyesült Királyságban elterjedt és közönséges, főleg Leicestershire és Rutland környékén vannak nagyobb állományai. A juhargubacsatka a juharlevél felső felületén vörös színű dudorokat, azaz gubacsokat növeszt. A gubacsot könnyebb észrevenni, mint magát az állatot. A legtöbb juhargubacsatka nőstény. A szaporodáshoz nem muszáj a hím jelenléte; azaz a petéket nem kell megtermékenyíteni ahhoz, hogy újabb juhargubacsatka-nemzedék jöjjön a világra.
A gubacsatkafélék egyébként apró, pár milliméteres állatok, ezért szabad szemmel nem is láthatóak, csak mikroszkóppal. Testük henger alakú, féregszerűen megnyúlt, melyen egy pár láb található. Növényi nedvekkel táplálkoznak és a fajra jellemző elváltozásokat okoznak gazdanövényeiken. A legtöbb faj 1-2 kivétellel gazdanövényspecialista, tehát legfeljebb az egy családba tartozó növények közül választja ki táplálékát. Más növényre is átkerülhetnek például a szél segítségével, ott azonban táplálék hiányában hamarosan elpusztulnak.
A juhargubacsatka kártétele és az ellene való védekezés
A juhargubacsatka károsításának hatására a juharlevél színén először halványabb, majd sötétedő vörös színű kiemelkedő képletek, azaz gubacsok keletkeznek. Az apró kártevők jelenétére ezek a gubacsok hívják fel a figyelmünket. Kifejlett alakban a gazdanövényeiken telelnek át, majd április végén a telelés helyéről, vagyis a rügypikkelyek alól a kibomlott levelekre vándorolnak, és elkezdik a növények sejtnedveit szívogatni. A juhargubacsatka jelenlétére tehát egészen tavasztól őszig számítani lehet. A kártételükkel általában a fákat nem veszélyeztetik, de a leveleken megjelenő gubacsokkal a fák asszimilációs felületét és a növények díszítő értékét is csökkentik.
A tavaszi lemosó permetezés az egyik legfontosabb az atka ellen. A gubacs- és a levélatkák a rügypikkelyek védelmében telelnek át. Tavasszal rajzanak szét, ekkor még el lehet kapni őket. A rügypattanáskor elvégzett tavaszi lemosó permetezésnek meghatározó jelentősége van. Az olajos készítmények bevonják és megfullasztják az atkákat. Fontos, hogy a permetezést mindig engedélyezett készítményekkel végezzük!
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.