A lazac a sugarasúszójú halak osztályának lazacalakúak rendjébe, ezen belül a lazacfélék családjába tartozó faj. Nemének a típusfaja. A tengerben aktív vadász, és gyakran rajokban él.
A lazac jellemzői és elterjedése
A lazac kedvelt halfajta, óriási a kereslet rá, ennek következményeként napjainkban tömegesen szaporítják. Nyugat- és Észak-Európa tengerpartjainál, folyóiban, továbbá a Vizcayai-öböltől Oroszország sarkvidéki területéig találkozhatunk velük. Természetes élőhelyén rendszerint aktív vadász, többnyire rajokban él. Tápláléka többek között a halak, például Ammodytidae-fajok és fiatal heringek. Általában 9-10 évig él. Alfajai a királylazac, a vörös vagy sockeye lazac, a rózsaszín vagy gorbusalazac, az ezüst vagy coho lazac, és a ketalazac. Míg Magyarországon nagyrészt pontyot tenyésztenek, addig az észak-európai és észak-amerikai országok egyik legnépszerűbb tenyésztett halfaja a lazac. Számos formában kapható, hazánkban is, egészben, szeletekben, illetve filé formájába.
A lazac megjelenése
A lazac teste erősen megnyúlt, faroknyele karcsú hal. Pikkelyei kicsinyek, az oldalvonal mentén 120-130, a zsírúszó és az oldalvonal között 11-15 (többnyire 12-14) helyezkedik el. A lazac feje egész kicsi, orra hegyes, szájrése viszont széles, hátranyúlik egészen a szemekig. Az első kopoltyúív valamennyi tüskéje pálcaszerű. A fiatal halak - körülbelül 15 centiméterig - oldalain nagy, sötét foltok és vörös pontok vannak.
A már tengerbe érkezett, fiatalkori ruhájukat elveszített példányok fején kerek, fekete pettyek vannak, oldalaik ezüstösek. Az ívó halak vörös és fekete foltosak, a hímek hasoldala pedig piros színű. A kifejlett lazacok 40-120 centiméter hosszúak, de még a 150 centis hosszt is elérhetik.
Tömege akár 36 kilogramm is lehet. Többek között a sötétcápa (Carcharhinus obscurus) vadászik rá, valamint a Tentacularia coryphaenae nevű galandféregfaj élősködhet benne.
A horgász április 8-án hajnalban fogta ki a 14,5 kilós zsákmányt a közel 400 hektáros Gyékényesi Kavicsbányatóból.
Az elmúlt napokban elkezdtek pusztulni a busák a Dunában és a Sugovicában bajai szakaszán.
A szakértők szerint nitrogénterhelés okozhatta a Velencei-tónál tapasztalt halpusztulást.
Hiába a folyamatosan fejlődő halgazdálkodási szakrendszer, évente majdnem ötvenszer kell közbeavatkozni a haltelepítések miatt.
Elkezdődött a 2025-ös horgászszezon, többek között az idén debütáló elektronikus naplóval.
A folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített fészket helyeztek ki.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.