
Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
A majoránnát általában egynyári növényként termesztik, és ez az egyik legnépszerűbb, legízletesebb fűszernövény. Érdemes hát foglalkozni vele.
A majoránnát általában egynyári növényként termesztik, és ez az egyik legnépszerűbb és legízletesebb fűszernövény. Nem igényel sok gondozást, és 20-30 cm-re nő meg. Kis, ovális alakú, szürkészöld leveleinek bársonyos tapintásuk van. A majoránna leveleit szárazon vagy frissen ételek ízesítésére használják. A levelekből kivont olajat parfümök készítésére használják.
Termesztés és ápolás
Az új hajtások tetejét (7,5 cm) késő tavasszal vágjuk le, amikor a levelek elég erősek és nem hervadnak el, ha elültetjük őket a homokos földbe. A meggyökerezett dugványokat 30 cm távolságra ültessük egymástól, vagy cserepekbe ültessük. Amennyiben magról szaporítjuk, tavasszal vessük el őket, majd ültessük ki, amikor a palánták 7,5 cm-esek. A tél végén vágjuk ki az idős fás szárakat, amelyek megnyúlnak, és négyévente ültessünk új növényeket, hogy ne nőjenek nagyra.
Olyan talajba kerüljön, ami jól elvezeti a vizet, hiszen – mint sok más növény – a majoránna sem szeret vizes talajban állni. Érdemes organikus anyaggal is dúsítani a talajt ültetés előtt. Az ideális pH érték 6,5 és 7,5 között mozog, tehát majdnem semleges kell, hogy legyen. A savas talaj például mésszel, a lúgos pedig levágott fűvel kompenzálható. Ha sikerült beállítani a pH-t, akkor adjunk hozzá egy adag komposztot vagy érlelt állati trágyát a talajhoz, hogy táplálóbbá tegyük azt majoránnáink számára. Gyommentesen tartott, szervestrágyázott kapás kultúrák a legjobb előveteményei. Utána tavaszi kapás, tavaszi kalászos következhet. Viszonylag nagy a vízigénye, öntözéssel vagy nagyon jó vízgazdálkodással termeszthető biztonságosan.
A majoránna nem képes elviselni a túlzott hideget, így hát érdemes házon belül elültetni a magokat, lehetőleg a tél végén vagy kora tavasszal, az utolsó várható fagy előtt 6-8 héttel. A magvak nagyjából 10 nap alatt csíráznak ki, szóval érdemes türelmesnek lenni velük (még akkor is, ha ennél többet kell várni rájuk). Ügyeljünk rá, hogy a magvak körül mindig nyirkos legyen a talaj, hogy ne száradhassanak ki, és helyezzük őket egy napos ablakpárkányra, ahol elegendő napfényt kaphatnak. Két héttel az utolsó tavaszi fagyot követően a már palántakorú majoránnák kikerülhetnek a kerti ágyásokba. Szánj 7-10 napot a kiszoktatásukra, mielőtt végérvényesen a kerti talajba ültetnénk őket. A palántákat 20-30 centire ültessük egymástól, a sorok között pedig 50-60 cm-t hagyjunk.
A majoránnánál a legfontosabb ápolási feladat a rendszeres lazítás és az öntözés! A tenyészidőszakban átlagosan 160–180 mm csapadékpótló öntözést igényel. Leghatékonyabb az öntözés keléskor, az elágazódás kezdetén, bimbózáskor és vágás után. Gyomirtása vetés vagy palántázás előtt 2 héttel történhet. Egyszikű gyomok ellen posztemergensen, vagyis a növény és a gyomok kelése után védekezhetünk.
Betegségek és kártevők
A kórokozók és kártevők elleni védekezésre is oda kell figyelni (Alternáriás levél-, szár- és termésfoltosság). A hagyományos (kontakt) készítmények használhatók megfelelő hatásfokkal. A kártevők közül 3-4 évente jelenik meg a réti moly, amely jelentős kártételt okozhat.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.