Nagylevelű hárs

A nagylevelű hárs főleg közép- és dél-európai elterjedésű, domb- és hegyvidékek fája és parkokba is gyakran ültetik. Hazai erdeinkben kis arányt foglal, elegyfaként van jelentősége.

A nagylevelű hárs jellemzői

A nagylevelű hárs a hárs-kőris sziklaerdő és törmeléklejtő erdők legtipikusabb elegyfaja. Inkább hegy- és dombvidéki faj, a levele például a többi hársnál vékonyabb, nagyobb intenzitású a párolgás, tehát nem kedveli a kontinentális száraz klímát. Félárnyéktűrő faj, emellett mészkedvelő, megkívánja a talaj magas tápanyagtartalmát. Faanyagának egyik fontos felhasználási területe a fafaragás, illetve gyógynövényként is felhasználják. Igen termetes fa, hiszen akár a 30-40 méteres magasságot is elérheti. Koronája fiatal korában kúpos, később boltozatosan magasra tör. Sudara szétágazik, ágai meredeken felfelé állnak, de a korona alsó részén a fa idős korában lehajlanak. A szinte talaj nélküli törmeléklejtőkön nemcsak szétterpeszkedő, a felszínen kígyózó gyökerei tartják meg, hanem lehajló ágai is meggyökeresednek és ágtörzzsé fejlődnek. Finom repedésekkel és hosszanti barázdákkal tarkított kérge sötétszürke vagy fakóbarna.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Hamarosan újra együtt az agrárszakma!
Támogatott tartalom

Kalászos növények a klímaváltozás árnyékában (x)

Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.

Támogatott tartalom

Algával a klimatikus kihívások ellen (x)

A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.