
Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
A selyemkórót az 1800-as években telepítették az Alföldre, hogy magjainak selymes repítőszőreiből textíliákat készítsenek. Mára pedig meghonosodott, nehezen irtható, terhes gyom lett.
A selyemkóró jellemzői
A selyemkórót helyenként kertekbe is ültetik érdekes termése miatt. Évelő növény, hajtása akár 1,5 méter magas is lehet, tejnedvet ereszt. Keresztben átellenesen álló, bőrnemű levele tojásdad, tompa csúcsú, rövid nyelű. A levél széle ép, fonáka molyhos, a virág hússzínű, a pártacimpák hátrahajlók. A virágok hatalmas, levélhónalji fejecskében állnak. Az ikertüsző nagyjából 10 centiméteres, puha tüskékkel fedett. A magvaknak fehér, merev, selymes szőrű repítőkészülékük van. Mindezek mellett a selyemkóró jó mézelő, virágzása június és augusztus között van. Fontos, hogy a selyemkóró mérgező növény, de ez a méreg nem hat a bűzpillefélékre, ami miatt a hernyóinak ez az egyetlen tápnövénye. Sőt, a mérget mind a hernyók, mind az imágók elraktározzák, és ettől maguk is mérgezővé, illetve íztelenné válnak, amire a potenciális ragadozókat feltűnő színeikkel és mintázatukkal figyelmeztetik.
A selyemkóró felhasználása
Érdekesség, a selyemkóróról, hogy a 70-es, 80-as években intenzív termesztés alá vonták, főleg textilipari hasznosíthatóságot remélve, de a selyemkóró az ezirányú reményeket nem váltotta be, ellenben a terjedésére pozitív hatással volt, a termesztésből visszamaradt állomány inváziós gócpontokat alkotott. További veszélyt jelenthet dísznövényként való alkalmazása, ami által még kevésbé fertőzött területekre is eljuthat. A méhészek bizonyára kedvelik ezt a növényt, hiszen remek mézet ad, íze intenzív, egyedi, és nem csak magában használható, hanem gyengébb minőségű mézek feljavítására is kiválóan alkalmas. Azonban könnyen be lehet kerülni egy ördögi körbe, hiszen a selyemkóróra állított méhek tevékenysége nyomán a növény az erőteljes beporzás miatt gyorsabban terjeszkedik, így állítva szembe egymással a méhészeket és a gyom ellen küzdő gazdákat.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.