
Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
A szivarsodró eszelény átrágja a levélnyeleket, a levelek elhervadnak, lelankadnak, a kártevő szivar alakúra göngyöli össze őket. Védekezni ellene a szivarok eltávolításával lehet.
A szivarsodró eszelény megjelenése
A szivarsodró eszelénynek (Byctiscus betulae), mint minden eszelénynek (akik az ormányosbogarak közé tartoznak), vékonyan megnyúlt, ormányszerű fejük van, testük fémfényűen csillogó - az övék kékes vagy zöldes, de vannak gyönyörű bíborszínű testvérei is, méretük apró, 4-6 mm. A termesztett növények közül a szőlő, a körte, az alma, a birs, a cseresznye, a szilva és a mogyoró a tápnövénye. A Kárpát-medence egész területén előfordul. Inszekticidérzékenysége miatt jelentősége csökkent.
Szaporodás
A szivarsodró eszelénynek évi egy nemzedéke van az imágók telelnek. Április közepén kezdenek előjönni, érési táplálkozást végeznek, majd a párosodás után rakják le tojásaikat. Utódaiknak szivarbölcsőt készítenek oly módon, hogy egy vagy több levelet összesodornak, s ebbe helyezik petéiket. Egy eszelény kb. 30 szivart sodor életes során, amibe egyenként 5-15 petét sorakoztat. Könnyen felismerhetőek a fákon (körtén, almán, birsen, mogyorón, szőlőn stb.) az elbarnulva csüngő szivarok, amik először lakhelyül, majd táplálékul szolgálnak a benne fejlődő lárváknak. A nyár folyamán a szivar a földre hull és a benne fejlődő bogárlárvák a talajba húzódnak, bebábozódnak, majd 1-2 hét múlva - még ősszel - kikelnek az imágók. A kiváncsibbak körülnéznek a világban, de a többségük a talaban marad, s kifejlett bogár alakban húzza ki a telet.
A szivarsodró eszelény kártétele
Az imágó átrágja a levélnyeleket, ennek következtében a levelek elhervadnak és lelankadnak. A lankadó leveleket szivar alakúra göngyölíti össze, a szőlőn csak egy levélből készül a szivar, de körtén 6 levelet használ fel. A besodort levelek megbarnulva lógnak a fákon, bennük megtalálhatóak a fénylő fehér tojások. A kifejlődő lárvák táplálékául szolgálnak a hervadó levelek. Tavasszal az imágók a duzzadófélben levő, vagy éppen fakadó szőlőrügyeket odvasítják. Enyhe tél esetén a kora tavaszi kártételük jelentős lehet, mivel a kora tavasszal megjelenő éhes bogarak rávetik magukat a szőlő frissen fakadó, finom rügyeire és akár az összeset képesek kirágni, kiodvasítani.
Védekezés a szivarsodró eszelény ellen
Házikertben könnyen védekezhetünk ellenük a lelógó szivarok leszedésével és megsemmisítésével. Míg nagyüzemi körülmények között a zöldbimbós korban és a sziromhullás után végzett rovarölőszeres permetezés hozhat megoldást.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.