
Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
A közönséges takácsatka egyike a világ számos növénnyel táplálkozó atkáinak. Néhány nap alatt el tudnak szaporodni, és komoly károkat is okozhatnak a kiskertekben.
A takácsatka jellemzői
A takácsatka a takácsatkafélék vagy szövőatkák családjának legismertebb tagja. A teljes DNS kódját 2011-ben térképezték fel a pókszabásúak közül elsőként. A közönséges takácsatka eredetileg csak Eurázsiában volt őshonos, de mára kozmopolita lett
A takácsatkák a pókszabásúak közé tartoznak, és lényegében szinte minden kiskertben előfordulnak valamilyen formában. Minél nagyobb egy terület, annál több atkaféle fordulhat elő a kertben. Az atkák általában akkor szaporodnak fel, ha száraz, meleg az idő, az idei időjárás pedig tökéletesen megfelelő volt számukra. Tavasszal, amikor nem esett az eső, akkor nagyon sok atka volt a kertekben, majd mikor most véget ért a hűvös, esős periódus, akkor újra megjelentek. A fóliasátrakban és az üvegházakban gyakrabban jelennek meg az atkák, mert nincs eső, ami a leveleket lemosná, így ha figyelünk rá, hogy frissítő permetet juttatunk a növényekre, akkor nem csak a növények egészségét, de a kondíciójukat is erősíteni tudjuk.
Honnan ismerhető fel, hogy takácsatkával van dolgunk?
A takácsatkát onnan ismerhetjük fel, hogy egyik napról a másikra szárazak és barnás színűek lesznek a növényeink levelei, a fonákon pedig bronzszínű szövedéket hagy maga után. A takácsatka nem válogat, bárhol felbukkanhat, a dísznövényektől a zöldségeken át, tényleg bárhol.
Hogyan védekezhetünk a takácsatkák ellen?
Az atkák száraz, meleg körülmények között érzik jól magukat. Vegyszer nélkül is lehet gyéríteni az atkákat, például vízzel spriccelve a levelek hátoldalát naponta többször. Hatékonyabb, ha spriccelés előtt a levelek át vannak törölve nedves ruhával és le vannak zuhanyozva, mert ezzel eltávolítható a szövedék és az atkák nagy része. Lakásban növényi olaj hatóanyagú szerek alkalmasak a védekezésre, melyek vékony olajréteget képeznek a leveleken.
Szabadban vegyszeres permetezés is alkalmazható a takácsatkák ellen melyet 8-10 napos időközzel legalább egyszer meg kell ismételni. Arra mindig figyeljünk, hogy kizárólag engedélyezett szereket használjunk, de érdemes természetes módszereket is választani, mint például a szakboltokban megvásárolható ragadozó atkákat, illetve ragadozó poloskákat is.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.