
Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
A török mogyoró a mérsékelt éghajlatú területekre jellemző. Hazája Délkelet-Európa, Kis-Ázsia, a Kaukázus és Észak-Irán. Főleg a dombvidékek és az előhegységek fája.
A török mogyoró jellemzői és igényei A török mogyoró kelet felé egészen a Himalájáig megtalálható, a Fekete-tenger környékén pedig már időszámításunk előtt ismerték. Bár nem tömörül összefüggő erdőségekbe, mindenütt megél. Európában elterjedésének északi határa majdnem eléri hazánkat. Nagyobb állománya hozzánk legközelebb a Déli-Kárpátoknak az Al-Dunára néző vonulatain fordul elő. Természetes erdőtársulásokban hozzánk legközelebb a Szörényi-érchegységben és a Kazán-szorostól északra lévő erdőségekben találhatjuk meg, 400-600 méter tengerszint fölötti magasságon. A török mogyoró az alacsonyabb részek völgyeiben a dióval, a magasabb szinteken a virágos kőrissel társul. Szabályos alakú koronája idősebb korában kiszélesedik, hatalmas árnyékot ad. A török mogyoró hosszú életű fa, a kertben tartós vendég lesz, első terméseit tizenéves kora végén hozza.
15-20 méteresre is megnövő, különösen fiatalon igen szabályos, kúpos, illetve tojásdad koronájú, értékes díszfa. A szabadon álló fa idős korára hatalmas koronát fejleszt, az erdőben magassága például elérheti a 25 métert, életkora akár a 200 évet. A török mogyoró zárt állásban szép, sudár, hengeres törzset növeszt, és többnyire 20 éves korától terem. Törzse ritkán reped meg a fagy és a hirtelen napsütés okozta feszültség miatt. A török mogyoró nem őshonos fafajunk, ma leginkább díszfaként ültetik, de az utóbbi évek kutatásai igazolták, hogy erdőalkotóként is megállná a helyét. A török mogyoró igénytelen, jól tűri a városi környezetet, a silány talajt, a szárazságot, ami nem azt jelenti, hogy szereti azt. Napos fekvésben, humuszos, közömbös vagy gyengén savanyú talajban fejlődik a legszebben. A mogyoróra jellemző általános károsítókon és kórokozókon kívül a mogyorólisztharmat, a mogyorómonília, a szürkepenész, a mogyoró-gubacsatka, a mogyoró-takácsatka és a mogyoróormányos is károsíthatja. A török mogyoró felhasználása
A török mogyoróban sok a fehérje és a rost, illetve jelentős a vas-, foszfor- és káliumtartalma. A többi dióféléhez hasonlóan a mogyoróban is sok az E-vitamin, és megtalálhatók benne a fontos B-vitaminok is. A magas olajtartalma ellenére sem terheli a szívet és az érrendszert, sőt előnyösen befolyásolja a koleszterinszintet. Az összes mogyorófaj közül a török mogyoró olajtartalma a legnagyobb. Felhasználása is jelentős, rengeteg desszertbe, édességbe használják, de önmagában is finom csemege és a mogyoróvajról sem szabad megfeledkezni, hiszen ma már török mogyoróból is készítik.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.