Nagy István: a tömegtermeléssel nem tud versenyezni a magyar agrárium
Nagy István összefogást és közös gondolkodást sürgetett a magyar agrárium érdekében.
Nagy István összefogást és közös gondolkodást sürgetett a magyar agrárium érdekében.
Több mint ötvenezer hektár új erdő telepítésére pályáztak a magyar gazdák Nagy István bejelentése szerint.
Átlagos, erős termés várható idén sárgarépából, de ez nem látszik a termelői árakban.
A Lajta sajt ára körül óriási a szórás, de az is igaz, hogy nagyon sok helyen átmenetileg hiánnyal kell számolni.
Az EU piacait elárasztotta az olcsó kínai szirupos méz, amiből tavaly 67 ezer tonna érkezett az EU-ba.
Változtatni kell a háztartások és a vállalkozások energiafelhasználási szokásain Magyarországon.
Szerencsére a magyar származásra utaló eredetmegjelölés a tojásáruknál jól működik.
Nem vitás, hogy a sütőtök az utóbbi években az őszi és téli hónapok egyik slágerzöldsége lett.
A harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamisítvány és ezek a méznek titulált termékek eljutnak a fogyasztókig.
Hihetetlen tempóban fejlődnek az agrárgazdasági kapcsolatok a két ország között.
1983-ban indultak a Debreceni Egyetemen a nyolcezer hektáros szántóföldi tartamkísérletek.
Magyarországon is a baromfihús mutatja a legdinamikusabb növekedést az állati termékek közül.
Új tehenészeti telepet adott át, valamint fejlesztette gépparkját és növelte silózó kapacitását a Solum Zrt.
Szorosabbá kell tenni a magyar és a moldovai agrár- és élelmiszeripari kapcsolatokat.
Egyre népszerűbbek a hallgatók körében az agrár és állattenyésztési szakok Magyarországon.
A méhészkedés nem csak gazdasági tevékenység, a fő célja ugyanis a beporzás – mondta Nagy István agrárminiszter.
A hazai nemzeti parkok munkája túlmutat a természetmegőrzésen, kulturális, hagyományőrző szerepük is van – véli az államtitkár.
Beruházásokra mintegy 1500 milliárd forintot terveznek a 2027-ig, állattartó telepek fejlesztésére mintegy 360 milliárd forintot költenének.
A termőföldet, a vizet és az ökológiai sokféleséget meg kell őrizni a jövő generációinak.
Az ipari alma mennyisége mintegy 400 és 430 ezer tonna között várható, ami a hazai feldolgozói kapacitás 80-90 százalékára lesz elég.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.