Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Első lépésként, ha végre újra kisüt a nap, érdemes körbejárni a kertet, hogy feltérképezzük, melyik növény szorul extra támogatásra a hidegebb napok után. Osszuk csoportokba a növényeinket - fák, cserjék, gyümölcsök, zöldségek stb. - mivel mindegyiknek más-más igénye van, másként kell őket gondozni. Ha ezzel megvagyunk, kezdjük a munkát azzal a csoporttal, amelyiknek a legnagyobb szüksége van a gondozásra - írja a HelloVidék.
1. Veteményezés
Áprilisban már elkezdődik a veteményezés, az ágyásokba olyan magokat ültethetünk, mint: spenót, karfiol, zöldborsó, sárgarépa, retek, karalábé, póréhagyma, retek, sóska, paprika, paradicsom, kapor, káposztafélék, uborka és csemegekukorica. A legfontosabb, amit ilyenkor érdemes figyelembe venni, az a vetés mélysége és a sortávolságok. Gyümölcsök terén is érdemes elültetni a görög- és sárgadinnye magokat. Kezdő kertészek is bátran megpróbálkozhatnak velük, hiszen nagyon egyszerű növények. 1-1,5 méterenként fészekszerű lyukat alakítunk ki a földbe, majd 4-5 darab magot szórunk bele. Lehetőleg kertünk legnaposabb, legmelegebb részére vessük el a magokat, majd rendszeresen öntözzük őket.
2. Mikor lehet szabadföldbe kiültetni a palántákat?
Erre azt szokták mondani, hogy egy magról vetett palánta 8 hét után éri el azt a fejlettségi szintet, hogy már kiültetésre alkalmas. Az is elmondható, hogy a mi éghajlatunkon április végéig, május elejéig nem is szabad a palántákat kirakni, mert a kései fagyok, hidegek miatt könnyen tönkre mennek.
3. Így kell edzeni a palántákat!
Érdemes még kiültetés előtt edzetni is a palántákat, azaz szoktatni kell őket a szabad levegőhöz. Ezt a legjobban úgy tudjuk megtenni, hogyha letelt a 8 hét, kitesszük már őket egy világos félárnyékos helyre: erkélyre vagy verandára. Ha éjszakára hideget jósolnak, akkor visszavisszük a lakásba, így szoktatjuk fokozatosan ki a kinti időjáráshoz.
4. Csináljunk fűszerkertet!
Akár a kertben, akár a teraszon akarjuk fűszernövényeket nevelni, figyeljünk oda a részletekre. A téli pihenő után a citromfűnél végezzünk tőosztást, majd a hajtásokat vágjuk vissza. A borsmenta esetében is végezhetünk szaporítást, nála a gyökérsarjakat kell leválasztani és új cserépbe ültetni. Ha snidlinggel próbálkozunk, szintén tőosztást végezzünk, majd kisebb csokrokat összefogva ültessük őket cserépbe. Az oregánó, a kakukkfű, a rozmaring és a zsálya szaporítási módszere a dugványozás, tehát ha a meglévő növény csúcsáról levágott 10-15 cm-es hajtást ültetjük el. Ha évelő fűszernövényt ültetünk, mint például a zsályát, rozmaringot, mentát, levendulát, érdemes évente átültetni őket egy nagyobb cserépbe.
5. Figyeljünk a balkonládákra és egyéb cserepes virágokra a kertben
Vegyük szemügyre a növényeket a kertben: elég hely van számukra vagy átültetésre szorulnak? Mielőtt nekilátunk az ültetésnek, nézzük át a ládákat, sőt nem árt őket kimosni és friss virágfölddel feltölteni. A legkedveltebb teraszon, erkélyen tartott növények a muskátli, a petúnia és a büdöske. Az átteleltetett muskátlikat érdemes kicsit visszavágni, hogy új erőre kapjanak. Ilyenkor érdemes a levágott ágakat földbe dugni, hogy gyökeret eresszenek. A büdöske magról könnyen vethető, 1-2 cm mélyre helyezzük a magjait, és legalább 15 cm távolságra egymástól. Mindkét növény kedveli a napos, de a félárnyékos helyeket is, ezért próbáljuk ilyen közegben elhelyezni őket. A petúniát is lehet magról is szaporítani, a hó vége felé virágárudákban meg is vásárolhatjuk a kis elültethető növénykéket. Öntözést és napfényt bőséggel igényel, de hamar meghálálja, egész nyáron különösebb odafigyelés nélkül ontja virágait.
Muskátli-kisokos nemcsak kezdőknek: ezeket rontják el a legtöbben az ültetéskor
6. Fűnyírás és gyepápolás
A hosszú, fagyos tél után a gyepnek időre és némi segítségre is szüksége van ahhoz, hogy ugyanolyan üde zöldben pompázhasson, mint tavaly. A fűnyírás megkezdése ugyanis csak akkor kezdődhet el, hogyha már visszanőtt a fű és az sem mindegy, hogy ezt az első fűnyírást hogyan ejti meg. Lássuk tehát az alapvető fűnyírási szabályokat tavaszra! Megyeri Szabolcs kertész azt tanácsolja, mielőtt komolyabb munkálatokba fognánk, fontos, hogy ellenőrizzük a fű állapotát. Mindenekelőtt a gyepet ki kell szellőztetni. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy eltávolítjuk azt a réteget, ami a elhalt növényi részekből áll össze. A felesleget gyűjtsük össze egy lombseprűvel vagy gereblyével. Utóbbival jóval hatékonyabb lehet, mivel így meg tudja mozgatni a talaj felső rétegét is könnyedén. Ha megszabadultunk a feleslegtől, akkor kezdődhet is a tavaszi trágyázás! Amennyiben hiányos a fűtakaró, ezzel egy időben egy kis vetést is megejthet, így kiegyengetheti ezeket a részeket. Amennyiben nagyon rossz a helyzet, akkor érdemes elgondolkodni egy teljes füvesítésen is, mert így valóban azt az eredményt érheti el, amire vágyik.
- tanácsolja a szakember. Kiemelte, az sem mindegy, hogy az első fűnyírások alkalmával mekkorára vágjuk azt a füvet. Habár az ideális magasság 6-8 cm, először a felénél nem célszerű tovább nyesni. Ha ennél alacsonyabbra nyírjuk le, a gyökérzet kevésbé tud fejlődni, ennek következtében a fűszálak gyengébbek és rosszabb minőségűek lesznek, ráadásul sokkal könnyebben ki is száradnak. A levágott maradékot távolítsuk el a gyepről egy gereblye vagy egy lombseprű segítségével. Erre azért van szükség, mert az optimális eredmény érdekében, vágás után érdemes tartani egy esőztető öntözést és tápanyagozást is. A levágott és elhalt hulladékok viszont nehezítik a tápanyagok felszívódását a talajba. Az első fűnyírás alkalmával mindig körültekintően kell eljárni, mivel ez kritikus a későbbi növekedés szempontjából.
7. Ha nincs saját komposzolód, itt az ideje készíteni!
A legjobb dolog, amit csak tehetünk a fűnyesedékkel vagy a konyhai és kerti szerves hulladékkal, ha komposztáljuk, ráadásul jelentősen csökkenthetjük vele a háztartásunkban keletkező szemét mennyiségét is. Nincs is jobb időszak a télnél arra, hogy nekiálljunk a komposztálásnak, saját kerti ládánk felállításának.
50 dolog, amiről nem is gondolnád, hogy belerakhatod a komposztba: itt a lista
8. Itt az ideje elkezdeni a kártevők elleni védelmet!
A gyümölcsfákon hamar megjelennek az év első kártevői. Pontosan ezért érdemes figyelni: ha azt vesszük észre, hogy a fiatal hajtások szárazak és lekonyulnak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a fát megtámadta valamilyen kártevő.
9. Locsolás, ilyenkor?
A fűtetlen helyiségben áttelelő leandert, kaktuszokat és citrusféléket is érdemes alaposabban szemügyre vennünk, nehogy betegség támadja meg őket. Ha ezt észlelnénk, akkor ne tétovázzunk, hanem kezeljük a megfelelő szerekkel. A locsolásról se feledkezzünk meg, ugyanis a teleltetőben lévő növényeket télen is meg kell öntözni, ahogy a télikertek növényeit is, csak jóval ritkábban, két-háromhetente.
10. Virágokat lassan tényleg kivihetjük a szabadba
A fagymentes helyen teleltetett növényeket például a leandereket, a babér és pálmafákat kedvező idő esetén már kivihetjük a szabadba. Április elején azonban még várjunk kicsit ezzel, hiszen éjszakánként még többször 0 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet. Csalóka ilyenkor a jó idő!
