Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Bár idén a tavalyi évhez képest jelentősen több - mintegy 5 millió tonna - búza termett Magyarországon, a termelőknek mégis fő feje - elsősorban a felvásárlási árak zuhanása miatt. Az árzuhanás hátterében két fő ok áll: egy szabályozói módosítás miatt csaknem 1-1,5 millió tonna búza értékesítése esett ki időlegesen, ezzel párhuzamosan pedig hagyományos versenytársaink - a régiós és a fekete-tengeri országok - idei kiváló búzatermése miatt a legfontosabb európai exportpiacainkon is jelentős hátrányba kerültünk. A felvásárlási árak a tavalyi évhez képest jelentősen alacsonyabban - 38.000-44.000 - forint/tonna körül indultak. Piaci szereplőket kérdeztünk a hazai búzapiacról.
Netye Mikós, Sikér Malomipari Zrt., kereskedelmi és termelési igazgató
Idén megközelítőleg 1,1 millió hektáron, hektáronkénti 4,7 tonnás terméshozammal mintegy 5,1 millió tonna búzát takarítottak be. Az idei minőség a tavalyihoz képest egy kicsit gyengébb, igaz, a tavalyi év kiemelkedően jónak számított. A betakarított mennyiség döntő hányada, mintegy 70-75 százaléka malmi búza lett (a malmi búza minőségi paraméterei: sikér-28-től, fehérje - 12-től - a szerk.). Az áthúzódó készlet a korábbi évek átlagának megfelelő, pár százezer tonna körülire tehető.
A felvásárlási árak a tavalyi évhez képest alacsonyabban - 38.000-44.000 - forint/tonna körül indultak, a két szélsőérték a takarmány és a javítóbúza árát jelöli (javítóbúzáról 32-es sikértartalom, illetve 14-es fehérjetartalom felett beszélhetünk - a szerk.). A betakarított tételek esésszáma általában 300 feletti, míg a terülés 1-3 körüli, ami ugyancsak jónak mondható. A fuzáriummal idén nincs gondunk, a gomba csak elvétve támadta meg a táblákat. Bár a Dunán felhajóztatott (messzebbi külpiacokról importált) búza kereskedelme nem jelentős, elvétve előfordul, az ár ebben az esetben 46.000 - 47.000 forint/tonna körül alakul kikötőbe leszállítva (elsősorban a bajai és a csepeli kikötőbe).
Bár az őszi búza esetében az aratás már befejeződött, a felvásárlás nem indult be még igazán, és termelők a jelenlegi árszinteken egyébként sem lennének hajlandóak értékesíteni. A gazdák az árak emelkedésére apellálnak, amire azonban nem nagyon lehet számítani, mert a piac egyelőre erősen túlkínálatos. Ennek egyik oka az idén módosított vis major törvény, melynek következtében jelentős mennyiségek "ragadtak bent" a gazdálkodóknál.
A vis major törvény módosítása miatt kiesett - a korábbi gyakorlatnak megfelelően előszerződésben lekötött - mennyiség mintegy 1-1,5 millió tonnára rúg. Ez hatalmas volumen, ami azt jelenti, hogy a hazai exportalap az idei évben 2,5-3 millió tonna, és egyelőre nem látszik, hogy ez a többletmennyiség hol találja meg a helyét. Annál is inkább, mert a környező országokban nagy mennyiségű és jó minőségű búzát takarítottak be, így az európai exportpiacainkon hagyományos versenytársaink - a régiós és a fekete-tengeri országok (Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, amelynek idén jelentősen nőt az exportra szánt búzamennyisége) - jelenleg előnyösebb pozícióban vannak.
A jelentősebb árnövekedést a hazai keresleti oldal lehetőségei sem valószínűsítik, ugyanis a malmok a megnövekedett költségek miatt (pl. a búzára, lisztre vonatkozó e-útdíj, adók) a jelenlegi lisztárak mellett már nem tudnak magasabb árat fizetni a búzáért.
Termelői szempontból értékelve az idei helyzetet elmondható, hogy az idei 4,7 tonna/hektár környéki termésátlag - bár a tavalyinál kisebb - még mindig tisztességes nyereséget biztosít a termelőknek. A termelés önköltsége egy 4-7 tonna hektáronkénti termésmennyiséget produkáló tábla esetében hektáronként nettó 130 - 200 ezer forint, így a jelenlegi felvásárlási árakkal számolva a gazdák átlagosan 170-300 ezer forint/hektáros árbevétellel számolhatnak (persze van, ahol magasabb az önköltség, de ott jóval többet invesztáltak a termőterületbe, ennek megfelelően a termésátlag is magasabb, 6-7 tonna/hektár lehet.) Ezen felül kapják a földalapú támogatást, ami ugyancsak jelentős bevételi forrás.
Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára
Az őszi vetésű búza betakarítása befejeződött, és az aratást jó eredményekkel zártuk. Az össztermés mintegy 1 millió tonnával haladta meg a tavalyi mennyiséget, köszönhetően a megelőző évihez képest csaknem 1 tonnával magasabb hektáronkénti termésátlagoknak. Az idén kicsit több mint 5 millió tonna búzát takarítottak be. A hazai éves (étkezési célú) búzafelhasználás egy átlagos évben 1,1-1,2 millió tonna körül alakul, kb. 1 millió tonnát használhatunk fel takarmányozási célokra, mintegy 300 ezer tonnát vetőmagként hasznosítunk, és megközelítőleg 2,5 millió tonnát értékesíthetünk az exportpiacokon.
A jobb termésátlagok ellenére azonban a termelők szempontjából nem jó hír az, hogy az árak nagyobb mértékben, mintegy 25%-kal csökkentek. A korábbi 50 ezer forintos várakozásokhoz helyett az árak most 38-43 ezer tonna/hektár körül alakulnak. Ezt azt jelenti, hogy az átlagos önköltségeket (kb. 200-220 ezer forint/hektár) és az átlagos terméshozamokat figyelembe véve a gazdák csak ráfizetéssel, vagy éppen hogy a költségek fedezésével tudnak értékesíteni, így csak az ad el most, akinek nagyon szüksége van a bevételre. Szerencsére azonban a legtöbb esetben a termelők nincsenek értékesítési kényszerben, hiszen likviditási helyzetük a földalapú támogatások miatt jelentősen javult az elmúlt években, tároló kapacitások pedig rendelkezésre állnak. Az általános tendencia szerint az árak a betakarítás környékén a legalacsonyabbak, így a továbbiakban áremelkedésre lehet számítani, így nekik érdemes még kivárni.
A búzaárak tekintetében fontos befolyásoló tényező a kukorica termésmennyiségének, illetve árának alakulása. Arra pedig érdemes figyeli, hogy az elmúlt napok szárazsága miatt jelentősen csökkentek a kukoricára vonatkozó termésvárakozások, és ha a szárazság még 10 napig kitart, akkor a korábbi 8 millió tonna helyett mindössze 6 millió tonna kukoricát tudnak betakarítani (ez egyébként nagyjából Magyarország éves felhasználásának felel meg). Elképzelhető tehát, hogy a kukorica esetében kereslet és magasabb árszintek alakulnak ki a piacon. Mivel a takarmányozási célú kukorica valamilyen mértékben kiváltható búzával, az utóbbi kereslete megnövekedhet, amely emelheti az árakat, illetve felszívhatja a hazai termésmennyiségeket.
Erre pedig nagy szükségünk lenne, ugyanis a búza esetében egyelőre nem túl jó az exportpozíciónk. Egyrészről a régiós és a fekete-tengeri országok kedvező terméshozamai és minősége miatt másrészről a vis major törvény változása miatt, amely tovább rontott a betakarítás környéki értékesítési lehetőségeinken. Az is igaz ugyanakkor, hogy, mivel a magyar búza meghatározó mennyisége a takarmánybúzáénál jobb minőségű, ezeket a mennyiségeket is esetlegesen alacsonyabb árakon kerülhetnek értékesítésre.
Ami az exportpozíciónkat illet, komoly hátrányunk a versenytársainkkal szemben (régiós és fekete-tengeri termőterületek) az, hogy elenyésző az a gabonamennyiség, amelyet közeli tengeri kikötőből tudunk szállítani. Ez padig nagyon nagy mértékben, 20-25 euróval emeli meg szállítási költségeket a Nyugat-Európába irányuló export esetében. A forint árfolyama ugyancsak meghatározó szerepet tölt be az árszintek kialakulásában: ha a forint gyengül, akkor mindjárt jobb exportpozícióba kerülünk, az exportértékesítés azonnal elindul, ez pedig a belföldi árakat is felfelé tolja el.
Az alábbi vélemény egy búzakereskedő cég vezetőjének tapasztalatait tükrözi (interjúalanyunk nem kívánta nyilvánossá tenni a cége nevét):
Az első hivatalos információk szerint 4,8 millió tonna búza termett Magyarországon ebben a szezonban, de végül több mint 5 millió tonnát regisztráltak, ám a termelők tapasztalata szerint még akár ennél jobb eredménye is lehetett az aratásnak idén. A minősége a szokásosan jó minőség.
Az árak jelentősen alacsonyabbak, mint a megelőző év azonos időszakában. Bár a Vidékfejlesztési Minisztérium azt tanácsolja a termelőknek, hogy várjanak az értékesítéssel, mert az árak hamarosan emelkedésnek indulnak, így sok gazda még kivár. Úgy vélem azonban, hogy ezek a feltételezések nem állják meg a helyüket. Ez egy sok összetevős kérdés, egy azonban biztos: a régiós búzatermelő országokban nagyon erős lett az idei termés, Romániában rekordtermést - kb. 9 millió tonna-, illetve Ukrajnában és Lengyelországban is jó termést várnak, mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve. Ráadásul Dél-Lengyelországban, ahol termés döntő hányada általában takarmánybúza, most jó minőségű étkezési búzát arattak. A hagyományos exportpiacainkon tehát erős régiós versenybe kerülünk.
Ehhez hozzájárulnak még a un. vis major törvény módosításának negatív következményei is. A korábbi gyakorlat szerint a termelők és a kereskedők közötti előszerződésekben foglaltaknak megfelelően a termelőknek minden esetben helyt kellett állnia, azaz szerződéses kötelezettségük volt a fix áron leszerződött mennyiség leszállítása (függetlenül a termésmennyiségektől és minőségtől). A törvényváltozással azonban a termelőknek már nem kell minden esetben helyt állniuk, praktikusan vis majorra hivatkozva elállhatnak a szerződés teljesítésétől. Ez azonban a kereskedelmi lánc további szintjeire nem vonatkozik: a kereskedőknek ugyanúgy helyt kell állniuk az előre leszerződött mennyiségekre a malmok vagy egyéb kereskedelmi partnereik felé.
Ez azt eredményezte, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben idén nem kötöttek előszerződéseket, ami több százezer tonna gabona aratás környéki értékesítésének kiesését okozta, a hagyományos vevőink (Szlovákia, Lengyelország, Ausztria) is más országokból fedezték importjukat. Ezeket a mennyiségeket jellemzően a betakarítás után közvetlenül értékesítik, most azonban már csak a nyár végén és az ősz folyamán tudnak túladni rajta, mindez az árak drasztikus csökkenését okozta. A hónap elején 45. 000 Ft/tonna környéki árakon vásároltam búzát, de az ár most már kb. 38.000 Ft/tonnára esett le. A termelők azonban ezeken az árakon már nem hajlandóak eladni a búzát. Az egyik jelentős exportpiacunkon, Lengyelországban is beestek az árak, pl. egy krakkói malom most 125 euróért veszi át a búza tonnáját (leszállítva), a fuvarköltségeket figyelembe véve ez azt jelenti, hogy jelenleg kb. 100 euró környékén érné meg vásárolni a kereskedőknek.