Ebben az évben gyümölcsből mintegy 900 ezer tonna termett, amely mintegy 400 ezer tonnával marad el a múlt évi rekordterméstől. Három gyümölcsből volt jelentős a terméskiesés: almából, meggyből és kajszibarackból. Almából az idén mintegy 450-480 ezer tonnát takarítottak be, míg meggyből 23-25 ezer tonnával lett kevesebb a termés, mint a múlt évi 85-90 ezer tonna. Kajsziból az idén 20 ezer tonna termett szemben a tavalyi 34 ezer tonnával.

MTI Fotó: Varga György 

A terméskiesést az almaültetvényekben a tavaszi virágképződés hiánya, illetve az aszály okozták, míg a meggy esetében a fagykár volt jelentős, elsősorban a korai fajtáknál. 

A fagykár megtizedelte a kajszibarackot is, az Alföldön akadtak olyan ültetvények, ahol 100 százalékos terméskieséssel néztek szembe a gazdák. Továbbá a gönci tájkörzetben a kajszinál több ültetvényben a fák 20-30 százaléka is kipusztult az úgynevezett "gutaütés" miatt, míg a korábbi években ez az arány csak 3-5 százalék körül alakult.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt 

Zöldségből mintegy 100 ezer tonnával kevesebbet takarítottak be a gazdálkodók 2015-ben, mint az előző évben - emelte ki Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke. Így ebben az évben várhatóan mintegy 1,7 millió tonna lesz a megtermelt zöldségek összmennyisége. A hajtatott zöldségekből - a gombával együtt - mintegy 430 ezer tonnát takarítottak be, míg a szántóföldi zöldségek országos hozama 1,26 millió tonnára rúghat. A FruitVeb elnöke hozzátette: idén a szabadföldi zöldségek terméscsökkenése 7-8 százalék volt az előző évhez viszonyítva, míg a hajtatott zöldségek hozama 2-3 százalékkal haladta meg a múlt évit.

MTI Fotó: Rosta Tibor 

A zöldségek terméskiesését elsősorban a csemegekukorica mennyiségi csökkenése okozta, idén ugyanis mintegy 470-480 ezer takarítottak be a múlt évi 570 ezer tonnával szemben. A terméscsökkenés oka egyrészt az orosz embargó, másrészt pedig az aszályos időjárás volt. A többi szántóföldi zöldségnél nem volt jelentős terméscsökkenés, sőt, több növény esetében emelkedett a termésmennyisége. Az ipari paradicsom mennyisége például 40-45 ezer tonnával nőtt a múlt évi 60-62 ezer tonnával szemben. Ez főként a konzervipari feldolgozó-kapacitás emelkedésének, valamint a korszerű termesztés technológiának köszönhető.

Görögdinnyéből 200-205-ezer tonna termett a múlt évi 220 ezer tonnával szemben. A terméskiesést főleg a nagy hőség okozta. A káposztafélék esetében 3-6 százalékos volt a terméscsökkenés, ami a termőterület ugyanilyen arányú csökkenése miatt következett be. Karfiolt pedig a forróság miatt a nyáron nem lehetett Magyarországon termeszteni. A spárgatermés - aminek 90 százalékát exportálják - mintegy 5000 tonna volt az idén, ami főként a Dél-Alföldön termett.

MTI Fotó: Komka Péter

Vöröshagymából 60-62 ezer tonnát takarítottak be, míg a fokhagymából - a szokásos 8500-9000 tonnával szemben - az aszály miatt az idén mintegy 7 ezer tonna termett. A konzervuborka termelése stagnált vagy némileg emelkedett 2015-ben a tavalyihoz képest, míg a gomba mennyisége a múlt évi 29 ezer tonnával szemben 30-31 ezer tonnára nőtt. A hajtatott paradicsomból ebben az évben 15 ezer tonnával termett több az előző évinél, és így az össztermés 2015-ben elérte a 125 ezer tonnát.

A szakemberek úgy ítélik meg, hogy a klímaváltozás miatt Magyarországon a zöldség- és gyümölcstermesztésnek csak akkor lehet gazdaságilag rentábilis jövője, ha országszerte növelik az öntözhető területek arányát, és fejlesztik a technológiát. Csak így növelhetjük a versenyképességünket - tették hozzá a FruitVeb vezetői.