Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ebben az évben gyümölcsből mintegy 900 ezer tonna termett, amely mintegy 400 ezer tonnával marad el a múlt évi rekordterméstől. Három gyümölcsből volt jelentős a terméskiesés: almából, meggyből és kajszibarackból. Almából az idén mintegy 450-480 ezer tonnát takarítottak be, míg meggyből 23-25 ezer tonnával lett kevesebb a termés, mint a múlt évi 85-90 ezer tonna. Kajsziból az idén 20 ezer tonna termett szemben a tavalyi 34 ezer tonnával.
A terméskiesést az almaültetvényekben a tavaszi virágképződés hiánya, illetve az aszály okozták, míg a meggy esetében a fagykár volt jelentős, elsősorban a korai fajtáknál.
A fagykár megtizedelte a kajszibarackot is, az Alföldön akadtak olyan ültetvények, ahol 100 százalékos terméskieséssel néztek szembe a gazdák. Továbbá a gönci tájkörzetben a kajszinál több ültetvényben a fák 20-30 százaléka is kipusztult az úgynevezett "gutaütés" miatt, míg a korábbi években ez az arány csak 3-5 százalék körül alakult.
Zöldségből mintegy 100 ezer tonnával kevesebbet takarítottak be a gazdálkodók 2015-ben, mint az előző évben - emelte ki Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke. Így ebben az évben várhatóan mintegy 1,7 millió tonna lesz a megtermelt zöldségek összmennyisége. A hajtatott zöldségekből - a gombával együtt - mintegy 430 ezer tonnát takarítottak be, míg a szántóföldi zöldségek országos hozama 1,26 millió tonnára rúghat. A FruitVeb elnöke hozzátette: idén a szabadföldi zöldségek terméscsökkenése 7-8 százalék volt az előző évhez viszonyítva, míg a hajtatott zöldségek hozama 2-3 százalékkal haladta meg a múlt évit.
A zöldségek terméskiesését elsősorban a csemegekukorica mennyiségi csökkenése okozta, idén ugyanis mintegy 470-480 ezer takarítottak be a múlt évi 570 ezer tonnával szemben. A terméscsökkenés oka egyrészt az orosz embargó, másrészt pedig az aszályos időjárás volt. A többi szántóföldi zöldségnél nem volt jelentős terméscsökkenés, sőt, több növény esetében emelkedett a termésmennyisége. Az ipari paradicsom mennyisége például 40-45 ezer tonnával nőtt a múlt évi 60-62 ezer tonnával szemben. Ez főként a konzervipari feldolgozó-kapacitás emelkedésének, valamint a korszerű termesztés technológiának köszönhető.
Görögdinnyéből 200-205-ezer tonna termett a múlt évi 220 ezer tonnával szemben. A terméskiesést főleg a nagy hőség okozta. A káposztafélék esetében 3-6 százalékos volt a terméscsökkenés, ami a termőterület ugyanilyen arányú csökkenése miatt következett be. Karfiolt pedig a forróság miatt a nyáron nem lehetett Magyarországon termeszteni. A spárgatermés - aminek 90 százalékát exportálják - mintegy 5000 tonna volt az idén, ami főként a Dél-Alföldön termett.
Vöröshagymából 60-62 ezer tonnát takarítottak be, míg a fokhagymából - a szokásos 8500-9000 tonnával szemben - az aszály miatt az idén mintegy 7 ezer tonna termett. A konzervuborka termelése stagnált vagy némileg emelkedett 2015-ben a tavalyihoz képest, míg a gomba mennyisége a múlt évi 29 ezer tonnával szemben 30-31 ezer tonnára nőtt. A hajtatott paradicsomból ebben az évben 15 ezer tonnával termett több az előző évinél, és így az össztermés 2015-ben elérte a 125 ezer tonnát.
A szakemberek úgy ítélik meg, hogy a klímaváltozás miatt Magyarországon a zöldség- és gyümölcstermesztésnek csak akkor lehet gazdaságilag rentábilis jövője, ha országszerte növelik az öntözhető területek arányát, és fejlesztik a technológiát. Csak így növelhetjük a versenyképességünket - tették hozzá a FruitVeb vezetői.
