Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Jövő év májusától működik majd az országos jégkár-mérséklő rendszer, amellyel évi több tízmilliárd forint megtakarítás érhető el a mezőgazdaságban - közölte Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára. Az országos jégkár-mérséklő rendszer kiépítésének 1,8 milliárd forintos költségét a vidékfejlesztési pályázaton keresztül finanszírozzák, a kormány kiemelt beruházásként kezeli a megvalósítást. A mintegy 1,5 milliárd forintos éves működési költségeket a gazdák kárenyhítési befizetéseiből finanszírozzák, kiegészítve a kormányzati költségvetés forrásaival.
Csaknem ezer, talajon elhelyezett generátorból áll majd a rendszer, amely az egész ország területét képes lesz megvédeni a nagy jégesőktől. A generátorok egyharmada a legnehezebben megközelíthető területeken automata lesz, ezek központi indítással működnek majd. A többi generátort viszont önkénteseknek kell kezelniük a megfelelő időben, akiknek már zajlik a toborzása.
Jégesőkre leginkább májustól kezdődően öt hónapon át lehet számítani - hangsúlyozta Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke. A jégkár-mérséklő rendszer úgy működik, hogy a generátorok az érkező front előtt legalább két órával ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, amely a felső légtérbe jutva megakadályozza, hogy nagy méretű jégkristályok alakuljanak ki. A több, de kisebb jégszemcse nem, vagy kevésbé okoz kárt. Tízszer tíz kilométeres négyzethálót vetítve az ország területére, minden metszéspontba el kell helyezni egy generátort - tette hozzá Hubai Imre.
Három dunántúli megyében, Somogy, Baranya és Tolna megyében már működik egy 141 generátorból álló hálózat, amely része lesz az országos hálózatnak. A tapasztalatok szerint a rendszernek köszönhetően a kárarány az egy százalékot sem éri el évente, míg az azt megelőző időszakban ezeken a területeken 4-4,5 százalékos volt az átlagos kárarány.