Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Amerikai Gyomkutató Társaság (Weed Science Society of America) kutatói állítják, hogy az ember nélküli légijárművek (UAV-ok), más néven drónok, hamarosan megreformálják a gyomirtást. A drónok ugyanis eljutnak oda is, ahová a földi járművek csak bajosan, így kiválóan alkalmasak arra, hogy megfelelő eszközökkel felszerelve képesek legyenek a gyomfelvételzésre, sőt a gyomkezelésre is.
Megjegyezzük, Amerikában az ember irányította légijárműveket tartják a leggyorsabb és leghatékonyabb gyomkezelési eszköznek. Évente mintegy 127 millió hektárt kezelnek repülőkkel az Egyesült Államokban, ami a szántóterület 28%-ának felel meg. A drónokon csak olyan technológiai elemek jelennek meg, amelyeket a repülőkön már évtizedek óta alkalmaznak sikeresen. Ugyanúgy képesek a meteorológiai adatok rögzítésére, mint a vegyszerek szabályozott kijuttatására, fékezik az anyag elsodródását és képesek a fúvókák egyenkénti vezérlésére is. A drónos kijuttatás előnye, hogy szürkületben ugyanolyan hatékonyan működik, mint verőfényben, így méhkímélő technológiában is kijuttathatóak a vegyszerek.
Kérdés azonban a permetszer mozgása a levegőben, a sokrotoros, kis súlyú és viszonylag lassú mozgású drónok aerodinamikai viselkedése ugyanis egészen más, mint a repülőké, azaz másfajta légörvényeket keltenek. Ez természetesen befolyásolja a permetszer elsodródását, a kezelés hatékonyságát és környezeti hatását, ezért ezek nélkül a vizsgálatok nélkül nem engedélyezik az UAV-ok bevetését a hatóságok. Amíg ez megtörténik, érdemes kihasználni a drónok azon képességét, hogy a magasból képesek "bejárni" a határt bármilyen növényzet vagy talajállapot mellett. A drónok szenzoraik révén képesek érzékelni a talaj gyomborítottságát, sőt arra is, hogy több mint 90 százalékos biztonsággal megkülönböztessék egymástól a "nekik tanított" fajokat. Továbbmegyünk: már sikeresen teszteltek olyan drónt is, amelyik
A módszer hátránya, hogy a rögzített adatok elemzése és értelmezése ma még időigényes. Ha napokig elhúzódik, lekéshetünk miatta egy védekezésre alkalmas időjárási ablakot. Az elemzési folyamat szerencsére már a közeljövőben a pillanat töredékére szűkülhet: az intelligens, tanulékony programok már repülés közben képesek lesznek egy gyomtérkép megrajzolására. Ehhez azonban még rengeteg képet kell rögzíteni a gyomok minden fejlődési állapotáról.
A kutatók most olyan félautomata permetezési rendszereket tesztelnek a drónokon, amelyek lehetővé teszik, hogy egy kijuttatási térkép és a GPS-koordináták révén önállóan elvégezzék a permetezést. Természetesen a térbeli pontosság csak egyik eleme a hatékonyságnak, kulcskérdés a permetlé elsodródása és a növény felületére érkező cseppek mérete is. Mindez a környezeti hatások szempontjából sem mellékes, ezért a vizsgálatok még hosszan eltartanak.
Biztosra vehető, hogy a drónok már a közeljövőben rendelkezni fognak olyan számítógépes feldolgozási kapacitással és annyira hosszú működési idejű akkumulátorral, hogy teljesen önálló munkavégzésre legyenek képesek.
Könnyű elképzelni, hogy a drónok révén mennyivel egyszerűbbé válnak azok a foltkezelések, amelyekre egy korábbi permetezési hiba, egy eltérő adottságú talajfoltban más ütemben kelő gyomhullám miatt, vagy éppen a rezisztens példányok felbukkanása okán kell sort keríteni. Precíziós gyomirtással lényegesen kevesebb vegyszer felhasználása mellett sokkkal hatékonyabban csökkenthető a talaj gyommagkészlete - és mindez az aktuális talajállapottól függetlenül elvégezhető.