Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az állományszárítókat hektáronként pár grammos mennyiségben használják a gazdák az egyenletes érés, a gyommentesítés és a gombás betegségek leállításának érdekében. Hazánkban elsősorban az ipari repcében vetik be, de alkalmazzák napraforgóban, valamint a vetőmag-előállításban is. Egyikük a dikvát-dibromid, amely 5-7 nap alatt taglózza le a növényállományt, másikuk a glifozát káliumsója, amelyik 10-14 napot igényel ehhez, és a gyökerekig hatol. Előbbinek most járt le a forgalmi engedélye, utóbbinak 2022-ben fog.
A dikvátot tartalmazó Reglone gyártói adatlapja szerint a halálos dózis egy 80 kilogrammos ember esetében mintegy 5 gramm. Mielőtt megrémülnénk: nem szokás több hektárnyi adagot egy az egyben meginni, ha ezt tennénk, nemcsak a dikváttól lennénk rosszul... Az állatkísérletek nem mutattak rákkeltő, vagy a reprodukciós rendszert károsító hatást. A hatóanyag lebomlásának felezési ideje vízben 30 nap, ugyanakkor a táplálékláncban nem hajlamos felhalmozódni. A talajrészecskéken viszont kötődik, és akár 40 évig is kimutatható belőle.
A glifozát toxicitása a Glialka Star gyártói adatlapja szerint ötször alacsonyabb, mint a Reglone-é, sem rákkeltő hatást, sem reprodukciós zavart nem mutattak ki a vizsgálatok során (noha most a "valószínűleg rákkeltő" minősítés miatt támadják). Toxicitását az algákon és naphalon át a méheken és földigilisztákon keresztül a madarakig és patkányokig vizsgálták. A legérzékenyebben a békalencsék és giliszták reagáltak rá, számukra 14 napon át akkut toxikus hatással bírt, míg a többi élőlény számára ez csak néhány napig állt fenn. Bioakkumulációját csekélynek értékelték, vízben legfeljebb 7 nap a felezési ideje, a talajban legfeljebb 6 hónap, de a talajszemcséken erősen kötődik.
Mindkét hatóanyagnak hamarosan vége. Mivel jár ez a termelők számára?
- 1. A táblákat fokozottan gyommentesen kell tartani, előtérbe kerülnek a kelés előtt, illetve az állományban bevethető, szelektív szerek, továbbá napraforgóban a kultivátorozás. Ezek a megoldások persze jóval drágábbak, mint a totális gyomirtók.
- 2. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vetésforgóra, vagy több biológiai ellenséget kell bevetni a fehérpenész ellen (gombaevő gombát). Ez utóbbi kifejezetten drága mulatság, de még belefér az olajosmagokkal nyerhető profitba.
- 3. Csapadékos évjáratokban rákényszerülhetünk a mag utószárítására. Nyilván ennek is ára van.
Mivel jár ez a fogyasztók számára? Drágulni fog a biodízel, a napraforgóolaj és a vetőmagon keresztül szinte minden szántóföldi növény. Ismerve azonban a fogyasztók érzékenységét, biztosak lehetünk benne, hogy a költségek nagy részét a termelőknek kell majd viselniük, akik, ha valóban költségcsökkentésre törekednek, akkor
- a korai gyomirtást és
- a vetésváltást fogják előnyben részesíteni
- olyan fajtákkal, amelyek korán érnek és gyors a vízleadásuk.
Mindez visszahat majd a növénynemesítésre és újabb kihívások elé állítja a növényvédőszer-gyártókat. Nem érdemes keseregni azon, ami megváltoztathatatlan. Inkább rendezkedjünk be rá, hogy ez lesz, ezt kell szeretni.
