Bár az első levendulaültetvényeket már az 1920-as években betelepítették Magyarországon, még sohasem volt annyira népszerű, mint napjainkban, írta meg a HelloVidék. Anno korának neves gyógynövényszakértője, egy bizonyos Bittera Gyula hozatta egyenesen Franciaországból a szaporítóanyagot. A levendula ugyanis addig az időpontig csak a középkori kolostorkertekből volt ismert az országban. Ebből is jól látszik, hogy eredetileg a mediterrán flórához tartozott, ám ma már télálló növény. A levendula néhány gazdasági előnye, hogy:

• alacsony bokrokat nevel, amelyek csak kevés kezelést és rendszeres nyírást igényelnek,
• gondozás hatására a bokrok akár 20-25 évig is élnek,
• minden nyáron újra és újra virágoznak,
• nincs különösebb talajigénye (szereti a meszes, agyagos, tápanyagokban szegény földet),
• szárazságtűrő,
• évről-évre megújul és jelentős mennyiségű virágot hoz,
• finom illatú gyógy-, fűszer- és dísznövény.

Ha az ember bárkit megkérdezne, hogy mi a közös Provence-ban és Tihanyban, akkor szinte azonnal mindenkinek a levendula jutna eszébe. Nem véletlen, hiszen a Balaton-felvidéki település neve már évtizedek óta összefonódott a legfinomabb és a legértékesebb aromájú virágokkal. A tihanyi öreglevendulás bokrai már több mint 80 évesek, ahol a kifejlett növény magassága virággal együtt szinte eléri az egy métert.

A világban a levendula összesen 39 faja ismert, de Magyarország éghajlatán csak a francia és az angol terjedt el. Szaporítani lehet magról és dugványozással is, de több év alatt gyönyörű levendulabokrok fejlődhetnek ki akár egyetlen magról is. Egy egész levendulás létrehozása tehát néhány évig tart, viszont cserébe más növényekhez képest, viszonylag kevés befektetett időt, energiát és pénzt igényel. Az elmúlt években országszerte elterjedt, ma már szinte a vidék minden megyéjében található legalább egy levendulás, ahol pont ilyenkor, június közepén-végén hirdetnek meg szedd magad akciókat.

A HelloVidék megkereste a Pellérden található Bocz Családi Gazdaságot, amelynek egyik vezetője, Boczné Lakatos Vanda a portál kérdésére elmondta, hogy még 2013-ban kezdtek házi szörpök készítésével foglalkozni és igen nagy kereslet mutatkozott a levendula ízű szörpre. Ekkor határozták el, hogy a jövőben erre mindenképp nagyobb figyelmet fognak fordítani. Boczné Lakatos Vanda beszélt arról is, hogy a levendulapalánták ültetését 2016-ban kezdték meg, és minden évben bővítik ezt a területet, mára már hatszáznál is több levendulabokruk van, melynek nagy részét saját palántáról nevelték.

- mondta Boczné Lakatos Vanda.

A baranyai településen azonban nemcsak a levenduláról szól minden: a hatalmas kertben rengeteg a gyümölcs, szőlő és a zöldség, emellett pedig vendégasztal szolgáltatás nyújtásával is foglalkoznak, ahol a saját alapanyagok kapják a hangsúlyt. Bocz Csaba, a családi vállalkozás másik vezetője kifejtette, hogy a koronavírus miatti korlátozások szerencsére nem sokban érintik gazdaságukat, mert őstermelőként lehetőségük volt arra, hogy a kijárási korlátozások alatt is dolgozzanak. Mivel az övék egy kis gazdaság, ezért a vásárlóik és a látogatóik száma inkább nőtt, mint csökkent.

- mondta Bocz Csaba.

Hasonlóan vélekednek a levendula sokoldalú gazdasági értékéről a Gárdonyi Levendula Kézműves Műhelyben is, ahol a levendulás alapításának ötlete egy folyamatként épült fel. Nyíri Zsuzsanna, a gárdonyi levendulás tulajdonosa a HelloVidéknek elmondta, hogy először csak egy szép kertet akartak, aztán úgy gondolták, hogy ezt megoszthatják másokkal is. A levendula felhasználási alternatívái pedig hozták magukkal a termékek kifejlesztését. Nyíri Zsuzsanna beszélt arról is, hogy kezdetben még nem is sejtették, hogy mennyi kihívás vár rájuk, de szerencsére minden évben jöttek az új ötletek és így folyamatosan építették fel a vállalkozást.

- mesélte portálunknak Nyiri Zsuzsanna.

A gárdonyi levendulás tulajdonosa szerint azért lett ennyire erős a levendula piaca, mert sokan látnak benne fantáziát, miközben az egyre populárisabb természetes gyógymódok és a kozmetikumok fontos elemét is pont ez a növény jelenti. A Gárdonyi Levendula Kézműves Műhelyben úgy döntöttek, hogy nem fogadnak tömegeket és nem gondolkodnak viszonteladásban, hanem inkább megőrzik a családias, vidékies jelleget és a látogatók számát is ennek megfelelően ütemezik. Hisznek a személyes kapcsolattartásban, de az egyedi, helyi termékek erejében is.

Nyíri Zsuzsanna elmondta, hogy csak egy viszonylag kis területen gazdálkodnak, mindössze 1500 négyzetméteren és 600 tő levendulával, de helyben kapcsolódik hozzájuk két másik terület is, amelyekkel összedolgoznak. A koronavírus alatt eleinte megállt az élet, de két hét után újra elindult: az online rendszer jól működött, a vásárlók meg tudták rendelni a termékeket, majd a helyiek ezután eljöttek és a kapuban átvehették a csomagot.

- magyarázta Nyiri Zsuzsanna.

Néhány éve ugrott meg a népszerűsége a Balaton déli partjának egyik legszebb panorámájával büszkélkedő Kőröshegyi Levendulásnak, amit még 2012-ben alapított meg Szabó Lajos, ahol több hektáron termeszti a sötétlila, Tihanyban is őshonos levendulafajtát, illetve a világosabb színű, mai francia fajtákat. A levendulagazdaság ötlete egy évvel korábban fogalmazódott meg benne, amikor budapesti vállalkozóként inkább a vidék csendjét és nyugalmát választotta.

Szabó Lajos elmondta, hogy már akkor is rengeteg lehetőséget láttak a levendulában, mert tudta, hogy a tervezésben és értékesítésben jártas szakemberként legalább ötven, kapcsolódó terméket azonnal meg tud tervezni és eladásra kínálni. A szakember nagyon fontosnak tartotta, hogy az első bokrok tihanyi szaporításúak legyenek, hiszen az jól ellenálló fajta és gyönyörű. Akkoriban még csak egy-két levendulást telepítettek és várták az eredményeket. Három évig csak családi szüretet tartottak barátokkal. Az áttörést a 2015-ös év hozta, amikor egy országos médium meglátogatta őket, és felismerte a bennük rejlő potenciált. A Kőröshegyi Levendulás ekkor döntött úgy, hogy kimondottan a turizmusra és a látványgazdaságra fognak építeni: kézzel aratnak és gyomlálnak, nem használnak gépeket.

- mondta Szabó Lajos.