Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Európai Bizottság által közzétett, European Green Deal (Európai Zöld Megállapodás) mezőgazdasági és élelmiszeripari lábát képezi - a Biodiverzitás védelmének stratégiája mellett - a Farm to Fork (Termelőtől az asztalig) is, amelynek már kihirdetési ideje és céljainak egy része is megosztotta az EU tagállamait. A cél egy olyan fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari szakpolitika kialakítása, amely lefedi a teljes élelmiszer értékláncot a Közös Agrárpolitika (KAP) 2021-2027 közötti forrásaira építve.
A tervezett intézkedések meglehetősen markáns ellenvéleményeket generáltak. A hazai Agrárminisztérium és az Agrárkamara szerint egyenesen "az európai mezőgazdaság halálos ítéletét jelentheti az Európai Bizottság környezetvédelmi terve"1. Véleményük szerint a tervezett intézkedések előzetes elemzések alapján akár 15 százalékkal is csökkenthetik az uniós agrártermelést. Az irreálisnak vélt zöld szabályok betartására kötelezett gazdák tömegével hagyhatnak fel a tevékenységükkel, az élelmiszer-előállítás pedig áttevődhet a sokkal lazább feltételeket kínáló harmadik országokba. Nagy István Agrárminiszter véleményével nem volt egyedül, számos kollégája hasonló okok miatt aggódott.
Kétségtelen, hogy a félelmek egy része elegendő információ hiányában, a stratégia ezen szakaszában megalapozott lehet. De melyek is pontosan az Európai Bizottság által meghirdetett program lényeges elvárásai, amelyekért érdemes vitákat folytatni?
Röviden, a Bizottság lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy:
A jelen élelmiszer előállítási technológiákat gyökeresen megváltoztatni szándékozó tervek megkérdőjelezése két okból is várható volt: a korábbi fenntarthatóságra törekvő stratégiák kudarca szkeptikussá tette az időszerű változástatásokkal megbarátkozni tudókat is, a végrehajtás pedig számos érdeksérelmet okoz majd.
Van azonban más probléma is, amely a stratégia bevezetését hátráltatja. A következő hét éves uniós költségvetés és az ehhez kapcsolódó új Közös Agrárpolitikára vonatkozó uniós tárgyalások elhúzódása miatt már régóta egyértelmű volt, hogy az új KAP nem tud az új hét éves ciklus elején, 2021-ben elindulni. Ezért az Európai Bizottság tavaly ősszel egy éves átmenetre tett javaslatot, miszerint a 2021-es évben még a jelenlegi szabályok szerint, de már az új uniós költségvetés terhére történhetnek az agrárkifizetések. A tagállamok többsége és az Európai Parlament ezt módosítaná úgy, hogy az új KAP két év átmenet után 2023-ban induljon, mivel a jelenlegi KAP szabályozás idén év végéig van érvényben.
Nyilvánvaló, hogy az eredeti célok módosulni, finomodni fognak még. Joggal reméljük azonban, hogy a bennünket képviselők a realitásoknak megfelelően és a következő generációk érdekében próbálnak majd közös nevezőre jutni.
Írta: dr. Hoóz András, Takarékbank Agrárcentrum
