Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Megyeri Szabolcs elmondta, hogy a hidroponikus vagy hidropóniás növénynevelés egy viszonylag új kertészeti irányzat, főképpen házi körülmények között, mezőgazdasági méretekben ugyanis már jó ideje folynak kísérletek, igen bíztató eredményekkel. Érdekesség, hogy ezt a metódust használják a Nemzetközi Űrállomás növénykísérleteinél is, hiszen az ottani steril viszonyok között a termőföld alkalmazása nem lenne megfelelő, olvasható a HelloVidék oldalán.
Az eljárás lényege, hogy a növények hagyományos talaj nélkül fejlődnek, ellátásukat speciális tápoldat biztosítja, gyökereik pedig különleges edényben növekednek. Gyakran a növény megtartása érdekében közegként agyaggolyókat vagy például kókuszrostot használnak, ezek támasztékot biztosítanak, a gyökerek beléjük kapaszkodhatnak, ráadásul ezek az anyagok magukba szívják, és folyamatosan, fokozatosan adagolják a tápanyagokat, magyarázta a kertészmérnök. Ez így ugyan egyszerűnek hangzik, ám a dolog ennél bonyolultabb. A nagyobb hidropóniás rendszereknél a tápanyaggal dúsított víz folyamatos vagy ciklikus keringetésére van szükség, és a termesztőhely kialakítása is szakértelmet igényel, valamint fontos a tápoldat összetételének precíz beállítása. Házi körülmények között siker érhető el egyszerűsített hidroponikus rendszerekkel is, esetenként még keringetésre sincs feltétlen szükség, persze ilyenkor a termeszthető mennyiség is szerényebb lesz, mondta Megyeri Szabolcs.
A szakember beszélt arról is, hogy az eljárásnak több előnye akad, mint hátránya. A fő jótétemény, hogy a föld mellőzésével egy csapásra kiiktathatók a talajban élő kártevők, baktériumok, valamint a vírusos növénybetegségek sem jelentenek akkora veszélyt, mint a kerti nevelésű termények esetében. Ezáltal a nevelés sokkal egyszerűbbé és problémamentesebbé válik. Az maga is előnyt jelent, hogy a módszer nem kíván termőtalajt, hiszen így olyan területeken is szóba jöhet a haszonnövény termesztés, ahol a talaj nem megfelelő (például szennyezett vagy gyenge minőségű), vagy egyszerűen nincs is talaj.
Utóbbi elsősorban a nagyvárosi körülményekre vonatkoztatható, azonban a fantáziát kissé szabadon engedve a hidropónia az űrutazás, vagy az idegen bolygókon való megtelepedés esetén is kulcsfontosságú lehet. A rendszer függőlegesen is kiépíthető, így roppant helytakarékos, másképpen nézve ugyanakkora alapterületen akár 4-5-szörös mennyiség is termeszthető, hiszen emeletesen is kialakítható a hidropóniás rendszer. A hidroponikus nevelés a vízzel is spórol, hiszen míg a kerti, szabadföldi termesztés során az öntözővíz javarésze eltűnik a talajban, addig a hidrokultúrás eljárásnál a vízveszteség alig mérhető, emelte ki Megyeri Szabolcs. A hátrányok közé sorolható, hogy a rendszer kiépítéséhez szakértelem kell, bár kisebb méretben már kaphatóak kész, azonnal használatba vehető hidropóniás termesztők. Szintén bonyodalom a tápoldat megfelelő összeállítása, ez ugyanis nem azonos a megszokott tápoldatokkal, tehát nem jöhet szóba a cserepesekhez, veteményesekhez használt, megszokott tápanyagok használata. Az összetettebb, emeletes, vagy függőlegesen kiépített rendszerek esetében a napfényt pótló speciális megvilágításra is szükség lehet.
Arra a kérdésre, hogy milyen növényekkel érdemes otthon kísérletezni, és hogy a szobanövények, illetve a zöldségek közül mely fajták alkalmasak erre, Megyeri Szabolcs elmondta, hogy a hidropóniás nevelést alapvetően a haszonnövények számára fejlesztették ki, hiszen az előnyei elsősorban ezen a területen láthatóak. Ennek ellenére meg lehet próbálkozni szobanövényekkel is, a módszer sajátosságai miatt elsősorban kisebb méretű zöldekkel, hiszen a termőföld biztos támasztékát ezeknek a példányoknak nélkülözniük kell. A dísznövények hidroponikus nevelése inkább dekorációs célú, a tetszetős, kettős falú üvegedények, a látható gyökérzet, és a tiszta, földmentes rendszer igencsak mutatós. A haszonnövények közül tulajdonképpen bármivel meg lehet próbálkozni, de elsősorban a hagyományos gyökereket fejlesztő zöldségek jöhetnek szóba, a helyigényes, mélyre hatoló gyökérzöldségek (például a pasztinák, a petrezselyem, a sárgarépa) nem a legmegfelelőbbek. A paradicsom, a paprika, a salátafélék, a káposztafélék, a spenót, a sóska, és a különféle fűszernövények mind jó alanyok.
Megyeri Szabolcs beszélt arról is, hogy a hidropóniás rendszer házilagos kiépítése kis léptékben nem különösebben bonyolult, bár már itt is vannak buktatók. A duplafalú neveldét úgy kell kialakítani, hogy a lyukacsos belső edényen a gyökerek át tudjanak hatolni, és kellő mértékben érjenek bele a külső edényben lévő vizes tápoldatba. Fontos a kellő méretek és arányok betartása, ez különösen a tápoldatra igaz, illetve nem jó, ha a növény nem tud megfelelően támaszkodni. A nagyobb rendszerek kiépítése már komolyabb barkácsmunkát igényel, és ebben az esetben keringető szivattyúra is szükség lesz, valamint biztosítani kell a szükséges mennyiségű természetes vagy mesterséges fényt. A saját kezűleg épített rendszereknél érdemes alaposan áttanulmányozni a vonatkozó szakirodalmakat, valamint az interneten számos videós segédanyagot is találhatnak a kísérletező kedvű hobbikertészek. A módszerrel még csak kacérkodóknak megfelelő lehet egy kisebb méretű, előregyártott hidropóniás nevelde, melyet már Magyarországon is egyszerűen be lehet szerezni, azonban ezek jellemzően nem olcsók.