EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Az elmúlt napok extrém időjárása, különösen az éjszakai-hajnali fagyok országszerte károkat okoztak a csonthéjasoknál, főképp a - legkorábban virágzásnak induló - kajsziban, valamint az őszibarackban - írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Számos más gyümölcs a hetekben kezdi meg a virágzást, illetve ez a kötődések kialakulásának időszaka. Összességében csak a következő hetekben lesz látható, hogy melyik gyümölcsfajtákban okoz és mekkora kárt az időjárás.
Általánosságban elmondható, hogy a gyümölcsfák jellemzően decemberben és januárban mélynyugalmi állapotban vannak. Körülbelül február közepén kezdődik az úgynevezett kényszernyugalmi időszak, ami folyamán az időjárástól függően indul meg a nedvkeringés a növényekben. Az utóbbi hetek időjárása elindította a virágzást a mandula mellett az őszibaracknál és a kajsziféléknél is, az április eleji fagyok pedig változó mértékű terméskiesést okozhatnak.
Sajnos a gyümölcstermesztőknek - a koronavírus nehézségein túl - az extrém fagykárokról is emlékezetes a 2020-as év, a teljes hazai gyümölcstermés jelentős részét tönkretették a március elejétől május közepéig pusztító fagyok. A kajszibaracknak 2020-ban csak a 10 százaléka maradt meg, de szinte minden gyümölcsfajtából kevés termett.
A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozás, az időjárás egyre szélsőségesebbé válása komoly kihívást jelent a kertészeti ágazatnak is. Ezen időjárási tendencia folytatódása miatt fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség. A rendszerváltozás után a hazai gyümölcsnemesítés nehéz helyzetbe került, és így később számos világfajta, mediterrán eredetű, kevésbé fagyálló gyümölcsfajta került az országba, telepítésre az ültetvényekben. A szélsőségessé váló időjárás miatt aktuális lenne újragondolni a hazai nemesítési programot; időszerű lenne általánossá tenni a telepítendő fajokból, fajtákból folyamatos adaptációs kísérletek beállítását, amelyek alapján eldönthető, hogy megfelelnek-e a hazai termesztési körülményeknek. A kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít a hazai agrárium fejlesztéséhez, hatékonyságának növeléséhez, ennek keretében a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére is sor kerülhet, amit a NAK is szorgalmaz. Mindehhez kiváló szakmai bázisként szolgálhat az idén megalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
